Egy macska képzelt naplójából

752. nap
A fogvatartóm állandóan bizarr kis fityegő tárgyakat lógat az orrom elé, amik friss húsdarabokra hasonlítanak. Enni viszont száraz fűrészporra emlékeztető kaját ad. Az egyelten dolog, ami még éltet, a szökés reménye. No meg az öröm, hogy naponta tönkreteszek egy-egy bútordarabot. Megyek, szétrágom az egyik szobanövényt...

761. nap
A mai kísérletem, hogy megöljem a fogvatartómat azzal, hogy a lába köré csavarodok, majdnem sikerült. Meg kell próbálnom ugyanezt, amikor a lépcső tetején áll. Hogy elrettentsem és megfélemlítsem hitvány elnyomómat, megint sikerült a kedvenc székére hánynom. Legközelebb az ágyába fogok.

762. nap
Egész nap aludtam, hogy éjszaka legyen majd elég erőm órákon át hangos nyávogással kaját követelni.

765. nap
Elfogtam egy egeret, és lefejezve odavittem a fogvatartómnak, hogy lássa, mi mindenre vagyok képes, hátha beijed. Ehelyett megsimogatott és azt mondta: "Jó cica!" Hát ez nem jött be!

768. nap
Ismét meggyőződtem róla, milyen szadisták ezek. Megint alávetettek egy szörnyűséges vízi tortúrának. És mindezek tetejébe még bekentek valami égető habos borzalommal, aminek a neve: sampon. Micsoda eszelős elme találmánya ez!
Az egyetlen vigaszom csak egy hüvelykujj-perc volt, ami közben a fogaim közt maradt.

771. nap
Valami összejövetel volt náluk, ezért egész estére elkülönítettek egy szobába. Hallottam a zajokat, és éreztem annak a szörnyű löttynek a szagát, amit úgy hívnak, hogy sör. Hallottam, azt is, hogy valami képességről beszélgetnek, amivel állítólag én rendelkezem, allergia, vagy mi a neve. Ezt meg kéne tanulnom bevetni!

774. nap
Szerintem a többi fogoly talpnyaló vagy besúgó. A kutyát gyakran szabadon engedik, és mindig boldogan visszatér. Biztos, hogy félkegyelmű. A madár viszont tuti, hogy köpni szokott. Valahogy kiképezték, hogy beszéljen a nyelvükön (ami olyan, mint a szamaraké), és rendszeresen beszél velük. Biztos vagyok benne, hogy minden lépésemet jelenteni szokta. Mostani helyén, a fémszobában, egyelőre biztonságban van, de én tudok várni. Minden csak idő kérdése.

A döglött nyúl esete

Fazon leköltözik vidékre a németjuhász kutyájával. A szomszédja nagy nyúltenyésztő. Összebarátkoznak, nyúltenyésztő mutatja a hősünknek a legértékesebb öreg bak nyulát, ez mindenféle díjat nyert, felbecsülhetetlen érték. Egy reggel látja a fazon, hogy jön át a kutyája a szomszédból, szájában a díjnyertes nyúl döglötten, tök mocskos, földes, stb. Fazon nem akar összeveszni a szomszédjával, szépen lemossa a döglött nyulat, hajszárítóval megszárítja, olyan mint új korában. Szépen becsempészi a döglött nyulat a ketrecébe. Később látja a fickó, hogy a szomszéd ül az udvaron és nagyon magába van roskadva.
Kérdi, hogy mi a baja.
- Megdöglött a díjnyertes baknyulam.
- Hát ez szomorú.
- Az semmi! Eltemettem a kert végében, most meg megint itt van a ketrecében!!!

Olimpia

A Sydney olimpia honlapjának gyakori kérdések menüpontjából:

Kérdés: Láthatok kengurukat az utcán?
Válasz: Attól függ, mennyi sört fogyaszt előtte...

Kérdés: Meg tudják nekem mondani, hogy Sydney melyik részén él több nő, mint férfi?
Válasz: Igen. A Sydney Homokosok Klubjában.

Kérdés: Tudnak információt adni ausztrál víziló lovaglásokról?
Válasz: Mit szívott uram, és honnan lehet ilyet szerezni?

Kérdés: Az észak melyik irányban van Ausztráliában?
Válasz: Ha észak felé fordul, akkor arra, amerre néz.

Kérdés: Ha odautazok az olimpiára akkor Sydneyben angolul mindenhol tudok majd angolul beszélni?
Válasz: Igen, de ehhez előbb meg kell tanulnia angolul beszélni.

Lópor

A székelynek kehes a lova. Elmegy az állatorvoshoz, aki lóport ír fel az állat számára, hogy a székely fújja a ló szájába.
Két hét múlva találkozik az orvos a székellyel, és megkérdi, hogy használt-e a por?
Mire a székely:
- Dehogy, a rühes dögje hamarább fújt, mint én.

Címkék