Vonatjegy

Az öreg székely utazik a vonaton, a kalapja mellé tűzve egy jegy.
Jön a kalauz "jegyeket, bérleteket".
Az öreg erre elkezdi aggódva keresni a jegyet.
A kaller, látván a jegyet a kalapra tűzve gondolja, hogy megvicceli az öreget.
"Tudja mit öreg, mire végiellenőrzöm a kocsit meglegyen a jegy!"
Az öreg székely csak ül nyugodtan.
Végez a bakter, odalép az öreghez kérdi:"megvan-e a jegy öreg"
A székely erre elkezdi még kétségbeesetebben keresni a jegyet.
Közben beérnek a végállomásra.
Így szól a bakter: "Na öreg most az egyszer elengedem magát!"
Az öreg leszáll, a kaller DAGADÓ MELLEL kihajol az ablakon és igy szól: "Ott van a jegy a kalapjára tűzve"
Mire az öreg székely:"Tudom fiam, az a MÚLT HETI!"

Elmaradt örömök

Az új tanítónő elé egy jóképű legényt küldenek a vasútállomásra. Felrakják a csomagokat a szekérre, a csinos tanító néni a legény mellé ül a bakra.
A falu szélén a legelőn egy bika éppen megugorja a tehenet. A városi tanítónőt ugyancsak lenyűgözi a látvány, s azt kérdezi a legénytől:
- Honnan tudja a bika, hogy ... izé ... szóval, hogy mikor alkalmas a pillanat?
- Elárulja azt a nőstény illata.
Hajtanak tovább, most egy csődört és egy kancát látnak hasonló helyzetben.
- És a csődör honnan tudja? - kérdi a kíváncsi nő.
- Neki is a nőstény illata árulja el.
Megérkeznek a szálláshoz, lepakolnak, a fiú búcsúzik:
- Viszlát, minden jót!
- Köszönöm a fuvart - mondja a tanítónő. - És majd látogass meg egyszer, ha elmúlt a náthád!

Címkék