Teaház

Arisztid és Tasziló ülnek egy teaházban. Esznek, isznak, jól mulatnak míg végül csak két teasütemény marad. Egy kisebb és egy nagyobb. Elkezdik tukmálni egymásnak. Vegyél te Arisztid! Á dehogy vegyél te Tasziló! Hosszas unszolás után Tasziló kiveszi a nagyobbat. Mire Arisztid megjegyzi:
- Tudod Tasziló ez bunkóság volt.
- Miért, te melyiket vetted volna el a helyemben?
- Természetesen a kisebbiket.
- Hát ott van.

Vadászélmény

Arisztid a vadászélményeit meséli:
- A tigris rohan felém, úgy 500 méterre van tőlem amikor felemelem a puskám - de még várok, hogy közelebb kerüljön.
- 100 méternél újból felemelem a puskám, de még mindig közelebb engedem.
- Úgy 50 méterre lehetett tőlem, amikor lőni akartam, de a puskám csütörtököt mondott... Khm... Uraim... én beszartam!
- Hát igen, ilyenkor az előfordul, - mondják többen.
- Nem akkor... most!

Így könnyű...

Tasziló dicsekszik a barátjának, hogy milyen ügyesen tud vezetni autót. Egyszer csak beleborulnak egy árokba.

Így szól Tasziló barátja: Haver, így én is tudok vezetni, pedig nincs is jogosítványom!
Erre Tasziló visszavág: Persze, ha már megmutattam!

Gorilla

Aisztid és Tasziló egy fogadáson találkoznak. Taszilónak feltűnik, hogy a barátja nagyon bánatos. Megkérdi tőle:
- Mi a bajod, Arisztid?
- Hát, barátom, nagy az én bánatom. Vadászaton voltam Afrikában. A puskámmal éppen megcéloztam egy gyönyörű antilopot, amikor a bozótból hirtelen előugrott egy jól megtermett gorilla, és a magáévá tett!
- Hát ez tényleg szörnyű!
- Az bizony! Ennek már három hete, és azóta se egy telefon, se egy levél...

Címkék