A POKOLI OPERÁTOR NAPLÓJA

Ötödik nap

Valami eszméletlenül unatkozom ma, ezért a felhasználók leveleiben csemegézek. Mit ne mondjak, nagyon unalmas a mai nap, egy darab szaftos levél, vagy ilyesmi sincs. Legalább egy-két hasznos információt elvárna az ember, de semmi. Ki a fenét érdekelnek a szokásos családi nyavalygások, meg az, hogy milyen idő van itt-ott a világban meg effélék. Hogy megszüntessem az unatkozást, átmásolok egy partimeghívást az egyik felhasználótól, és a küldő nevében feladom az alt.singles.with.severe.social.dysfunctions területre és feljegyzem magamnak a címet, időpontot, hogy ott legyek egy videó kamerával. Ez lesz ám csak a buli!
A következő dolgom, hogy végignézem az online orvosi nyilvántartást, amelyikben a dokik a vállalat egészségügyi feljegyzéseit tárolják.
Kiválogatom belőle azokat, ahol a herpesz, vagy valami nemi betegség van feljegyezve, majd az eredményt eladom az egyik helyi szennylapnak. Hogy elfedjem a nyomaimat, az egyik orvos számlái közé berakom azt a bejegyzést, hogy "50.000 $ , Orv. Feljegy. az újságnak". Azt hiszem ez elég lesz.
Néhány szalagot átrakok a polcról a kocsira, hogy úgy látsszon dolgozom, majd keresek egy olyan Internet címet, ahol p***óképek vannak. Találok egyet, úgyhogy el is indítom az egyik user nevében a letöltést. Csinálok egy kis helyet nála magamnak azzal, hogy letörlöm azokat a fájlokat, amik nekem nem kellenek. Ilyen hülyeségek, mint Doktorátusi Vizsga Feladat meg ilyesmi. Úgyis olyan sok helyet foglalnak az utóbbi hetekben.
Már éppen visszakavarnék a levelek közé, mikor elmegy az áram.
Szinte másodperceken belül csöng a telefon.
"Igen?" Mondom idegesen, mert a farkas már épp készült elfogni a gyalogkakukkot.
"Mikor lesz a szá..."
Lecsapom a telefont, hiszen ez most itt élet-halál kérdése. Amilyen gyorsan csak tudom kitépem a számítógép kábelét az szünetmentesből, majd bedugom a helyére a TV-t. A francba. Ez a lökött farkas megint elhibázta.
Menet közben minden riasztás megszólal, hogy a fő számítógép haldoklik, meg, hogy a lemezek leállnak, de sebaj mert az én gépem külön rá van kötve a szünetmentesre minden eshetőséggel számolva. Különben is. Egész jól állok a DOOM-ban.
A telefon csöng, úgyhogy annak is kivágom gyorsan a biztosítékát. Hogy úgy nézzek ki, mint aki dolgozik, elkezdek körbe-körbe rohangálni a szalagos kocsival. A megfigyelő ablakból minimum olyan effektívnek látszom majd, mint mindig...
10 perccel később visszajön az áram, itt meg két lemez leállt nekem. De a fenébe is! Egy életet sem veszettem, ráadásul az utolsó pályán vagyok!
A telefon csöng. Egy felhasználó (micsoda meglepetés)
"Számítógépszoba" mondom fontoskodóan.
"Haló! Mikor lesz a számí..."
Gyorsan lerakom.
Elég jól haladok, már csak azt a két nyavalyás rakétavetőst kell kinyírnom, és már bent is vagyok. A telefon megint csöng. Lerúgom, hogy ne kelljen a kezeimet használni.
"Számítógépterem!" Üvöltöm, elmélyülve a játékban.
"Elvesztettem a fájljaimat" hallom a felhasználó vinnyogását.
"Na ebben már biztos lehetsz..." mondom, mert emiatt a nemistudommi miatt eltévesztettem, és lelőtt egy szörny.
"Mi is a loginneved?" kérdem, hangom csöpög a kedvességtől.
Megmondja, megnézem, és tényleg. A rohadt... És még csak nem is én tettem. Na, azért, hogy én se maradjak le, gyorsan átirányítom a login-shelljét null-ra, az elérési útvonalát lenullázom, majd a "news" parancsára írok egy scriptet, ami szennyes üzeneteket küldözget a főnökének, majd törli magát.
Na ezt próbálja meg a rendszer lefölözni!! ...

(Fordította: Benő)

Ez ám a pech

A kisegér összeházasodik az elefánttal, de a nászéjszaka
előtt közvetlenül az elefánt szívrohamban meghal. Mire az
egérke így szól:

- Na cseszd meg, még nem is keféltünk egy jót, most meg életem végéig áshatom a sírodat!

Címkék