-
ViccFaktor »
-
Állat viccek 944. oldal
Egy szép reggelen a nyuszika úgy gondolja hogy kimegy kapálni a kertbe. Igen ám de nincs kapája.
Eszébe jut, hogy a rókának van. Alig fut át az agyán, máris elkeseredik.
"Mi van ha nem adja oda!?"
Csak meggondolja magát és elindul a róka háza felé.
Félút körül ismét megtorpan.
"Hm a róka szemét, úgysem adja oda."
De csak tovább megy!
Odaér a róka házához. Hezitál, míg a róka egyszer csak észreveszi!
-Gyere be nyuszi koma!
A nyuszi minden kétsége ellenére bemegy!
-Mit fogyasztasz? Kávét, teát?
A nyuszi csak néz s teát kér.
A róka kiszolgálja majd kérdi.:
-Na és mi járatban miben segíthetek?
A nyuszi csak nem hiszi hogy megkapja a kapát úgy hogy felpattan és így szól.:
-Tudod mit róka! Dugd föl tövig a kapádat!
Kisfiú kérdezi az anyukájától:
- Anya, az úszás tényleg fogyaszt?
- Igen, kicsim.
- De anya, akkor mi a helyzet a bálnákkal?
Az amerikai vonatok nyomtáva (a sínek közötti távolság) pontosan 143,5 cm (4 láb és 8,5 inch). De vajon mi az oka annak, hogy ez a távolság pont ekkora lett? Mi olyan vonzó ebben a számban?
A válasz meglehetősen egyszerű és könnyen kitalálható: az USA-beli nyomtáv pontosan megegyezik az Angliában használatos nyomtávval, mivel az első vonatokat angliai bevándorlók kezdték építeni az Újvilágban.
Na jó, de ettől a kérdés még kérdés marad. Most azt kell megválaszolni, hogy Angliában miért lett 143,5 cm a nyomtáv. Azért, mert az első vonatokat Angliában azon tervek és sablonok szerint készítették, amelyeket a hintók és kocsik gyártására is használtak. Így hát felmerül a kérdés, hogy a hintók és kocsik nyomtáva miért lett pont 143,5 cm?
A válasz megint nagyon logikus: ha más lett volna a nyomtáv, akkor ezek a járgányok nagyon hamar tönkrementek volna az angliai kőutakon, mivel azokban, pont ilyen távolságra, volt két vájat, melyeket a régebben ott járt kocsik vájtak ki. Nem meglepő azonban, hogy az Angliában található kőutakat, szinte egytől egyig, az ókori Róma építtette. A kőutakba vájt vájatokat pedig az első római kocsik és harci szekerek vájták. Már az ókori rómaiak is szabványok szerint építették az utakat és a harci szekereket, ezért aztán mind ugyanakkora lett, ami a vájatok távolságának egyformaságát is maga után
vonta. A vájatok aztán évszázadokon keresztül kényszerítették az utókor járműtervezőit az ősi szabvány betartására.
A tanulság tehát, hogy ezek után, ha azt kérdézed, hogy ki a fene rittyentette ezt vagy azt a számot (pl. 143,5 cm), még az is lehet, hogy pont rátapintottál a valóságra: a római kocsik távolsága ugyanis pont azért lett akkora, amekkora, hogy két ló hátsója kényelmesen elférjen egymás mellett a kocsi előtt.
Megvan hát a válasz! Római lovak fara szülte ezt a különleges számot. Ha pedig már eléggé izgalomba jöttél attól, hogy birtokába jutottál a modern világ egyik nagy titkának, még egy adalék: bizonyára láttad már azt a két vastag rakétát az amerikai űrrepülok oldalán, felszállás közben. A nevük Solid Rocket Boosters (SRB). Ez a két rakéta hajtja fel az űrbe az űrhajót. A rakétákat a Utahi "THIOKOL" gyárban gyártják, és tervezői sokkal, de sokkal vastagabbra szerették volna csinálni. A probléma csupán az volt, hogy a rakétákat vonaton kellett a kilövőállomásra szállítani. A vonat pályája néhány olyan szűk alagúton keresztül vezet, hogy a sinek épphogy elférnek benne. Ezért aztán a rakéta sem lehetett szélesebb, mint a nyomtáv.
Így esett meg, hogy a világ egyik legfejlettebb technológiájával gyártott rakétájának a szélességét egy római ló hátsó fele határozta meg...
Versenyt hirdetnek a világ elit alakulatai között: egy tevét kell megtalálni, mélyen a sivatagban. Összegyűlnek a harcosok, elsőnek elindul az amerikai csapat. Eltelik 15 perc, hozzák a tevét.
A következő a francia csapat, 23 perc alatt előkerítik az állatot.
Most az oroszokon a sor: Elindul a csapat, 5 perc múlva hoznak egy kékre-zöldre vert elefántot. A többiek méltatlankodni kezdenek:
- Srácok, ez nem teve, ez egy elefánt!
Mire az elefánt:
- TEVE VAGYOK!!! TEVE VAGYOK!!!
Sherlock Holmes és dr. Watson túrázni mennek, felállítják a sátrukat, és elalszanak.
Néhány óra múlva Holmes felébreszti hűséges társát:
- Watson, nézzen fel az égre és mondja meg, mit lát!
- Millió csillagot látok.
- És mit mond ez önnek?
Watson eltöpreng egy darabig.
- Asztronómiai szempontból ez azt jelenti, hogy milliónyi galaxis létezik, és potenciálisan milliárdnyi bolygó. Asztrológiailag ez azt jelenti, hogy a Szaturnusz az Oroszlánban áll. Az idő tekintetében ez azt jelenti, hogy körülbelül negyed négy van. Teológiai szempontból ez a bizonyíték arra, hogy az Úr mindenható és hogy mi kicsinyek és jelentéktelenek vagyunk. Meteorológiai nézőpontból ez arra enged következtetni, hogy holnap gyönyörű napunk lesz. És Önnek mit mond ez?
- Watson, maga idióta! Valaki ellopta a sátrunkat!
Zsonglőrködés 3 lépésben