Kovács a Duna-parton üldögél, és szomorúan, könnybe lábadt szemekkel a vizet nézegeti. Az egyik barátja arra jár, és megszólítja:
- Miért olyan bánatos Kovács úr?
- Á, ne is kérdezze! Pont ma egy éve, ezen a helyen fulladt bele a Dunába az első anyósom.
- No, azért ne szomorkodjon annyira, hiszem már van másik. Kedves, szerény asszony...
- Az igaz, de fél a víztől.
Kovácséknál éjjel kettőkor csöng a telefon. Az asszony álmosan veszi fel, az anyósa van a vonalban:
- Mi az, mama? Mit akar ilyen késő éjjel?
- Semmit, csak ilyenkor olcsóbb.
- Mért nem lehet az anyóssal bújócskázni?
- ???
- Mert ki az a hülye, aki megkeresi?
- Mi a különbség a gumiasztal és az anyós között?
- Mindig leveszed a cipőd, ha páros lábbal a gumiasztalra ugrasz.
- Doktor úr, nekem kimondottan egészséges a dohányzás.
- Az nem lehet, fiatalember!
- De igen, mert ha rágyújtok, az anyósom nagy ívben elkerül.
Kovácsékhoz becsenget egy hölgy gyűjtőívvel a kezében.
- Kérem, ajánljon fel valamit az elhagyott nők menhelye számára!
- Várjon egy kicsit, - mondja Kovács úr. - Mindjárt hozom az anyósomat!