-
ViccFaktor »
-
Bűnözős viccek 69. oldal
Egyszer egy jól keresö apa úgy döntött, hogy elviszi vidékre 7 éves kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt, hogy milyen szerencsés családban él.
Egy egyszerű falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte fiát.
- Nos, mit gondolsz erről az útról?
- Nagyon jó volt apa!
- Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
- Igen.
- És mit láttál meg mindebből?
- Azt, Apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk van otthon, ők meg egy tó partján laknak. A mi kertünket lámpák árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak. A mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig amíg a szem ellát. És végül
láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog családként élnek. Te és Anyu viszont egész nap dolgoztok, és alig látlak titeket.
Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette:
- Köszönöm Apa, hogy megmutattad, hogy milyen gazdagok is lehetnénk.
- Szomszéd, csak nem emiatt a pici kutya miatt tette ki a táblát, hogy "Harapós kutya"?
- Dehogynem! Legalább legyen valami jelzés, hogy kutya van a háznál, nehogy a betörő rálépjen.
A farmer és a lánya bemennek a városba, eladni a tyúkokat és lisztet vásárolni. Mennek haza, két zsák liszttel felpakolva, amikor rablók támadják meg őket. Mikor elmennek, a zsákmánnyal felpakolva, a farmer elkezd síránkozni:
- Jaj nekem! Elvitték a pénzünket, elvitték a lisztünket, éhen fogunk halni! Jaj nekem, oda lisztünk, oda a pénzünk!
A lánya megszólal:
- Apám, azért nem olyan rossz a helyzet! A pénzünket eldugtam a rablók elől a... szóval, tudja hova!
A farmer tovább síránkozik:
- Jaj nekem, ha anyádat hozom magammal, most meglenne a lisztünk is!
Két öreg, Bill és Joe minden délután összejöttek az egyik parkban és kártyáztak. Így ment ez napról napra, hétről hétre. Egy délután azonban Bill nem jelent meg a szokott időpontban. Joe nem aggódott, gondolta, barátja biztos megfázott egy kicsit, és kihagy egy napot a kártyázásból. De Bill nem jött másnap, és az azt követő napon sem. Joe, mivel nem tudta, hogy cimborája hol lakik, csak kitartóan várta őt minden délután a parkban. Eltelt egy hónap, Joe már lemondott róla, hogy viszontláthatja még a barátját. Egyik délután azonban épp a parkon ment keresztül, amikor szembe jött vele az öreg Joe.
- Cimborám! Azt hittem, már meghaltál! Hát mesélj, hol voltál ilyen sokáig? – kérdezte tőle Joe.
- Ne is kérdezd… – felelte ő. – Börtönben ültem.
- Börtönben? Hogy-hogy?
- Ismered azt a kis pincérnőt ott a sarki kávézóban, ahová be szoktam menni?
- Igen.
- Nos, hát feljelentett, hogy megerőszakoltam. Én meg így 89 éves fejjel olyan büszke voltam magamra, hogy a bíróságon elismertem a bűnösségemet.
- És elítéltek?
- El, 30 napot kaptam hamis tanúzásért.
Egy politikus sétál az utcán. Eléjeugrik egy rabló:
- Azonnal add ide az összes pénzedet!
Mire a politikus.
- De kérem! Én egy befolyásos politikus vagyok!
A rabló nagyot néz, és ezt mondja:
- Akkor az én pénzemet!
A nő bemegy a patikába és mérget kér. A patikus meglepődik:
- Asszonyom, miért van szüksége méregre?
- Megölöm a férjemet.
- Nagyon sajnálom, de nem adhatok el önnek mérget azért, hogy megöljön valakit!
A nő erre kitesz az asztalra egy fotót, amely az ő férjét és a patikus feleségét ábrázolja félreérthetetlen helyzetben. A patikus nagyot nyel és rábólint:
- Elnézést, nem tudtam, hogy van receptje.