-
ViccFaktor »
-
Haláli viccek 7. oldal
Egy idős asszony a halálos ágyán fekszik. Férje mellette ül, és a kezét fogja. Az asszony próbál erőt venni magán, hogy mondjon valamit, de férje csitítja:
- Cssss, drágám, csak pihenj nyugodtan.
A haldokló többször is próbálkozik, végül nagynehezen megszólal:
- Mielőtt elmegyek..., még be kell... vallanom neked... valamit....Lefeküdtem a legjobb barátoddal... és a bátyáddal... meg az öcséddel is.
- Cssss, drágám, ne is törődj vele, tudok mindenről. - hajol le hozzá kedvesen a férj - Mit gondolsz, miért kevertem arzént a teádba?
A tanítónéni a "tragédia" fogalmát szeretné megtanítani a gyerekeknek. Meg is kérdezi Pistikét, hogy tudna-e példát mondani a tragédiára. Pistike nem habozik:
- Hát például tragédia az, hogy a nagypapámnak döglenek a disznói!
- Nem Pistike, tévedsz: ez valóban nagy baj, de nem tragédia! A tragédia az volna, ha a mi nagy vezérünk, Rákosi elvtárs hirtelen és váratlanul elhalálozna! Érted?
Néhány hét múlva szakfelügyelő érkezik az iskolába, és a tanítónéni imponálni szeretne neki, ezért ismét előveszi a témát, amit már olyan jól elmagyarázott.
- Gyerekek, meg tudná nekem valaki mondani, mi a különbség a baj és a tragédia között? Pistike?
- A tragédia az, ha a mi nagy vezérünk, Rákosi elvtárs hirtelen és váratlanul meghal. Az tragédia! De nem baj! A baj az, hogy a nagyapámnak döglenek a disznói...
Egy asszony elmegy egy jósnőhöz. A sötét szobában a jósnő kristálygömje fölé hajol, hosszan mereng, majd összeráncolt homlokkal közli:
- Nehéz lesz elmondanom...Nos, készüljön fel rá lélekben, hogy hamarosan megözvegyül. Férje még az idén erőszakos és szörnyű halált hal.
Az asszony rémülten néz maga elé, reszketni kezd, majd nagy levegőt vesz, és hakan megkérdezi:
- Nekem is lesz hozzá valami közöm?
Ha eljön a Kaszás
Áron bácsi felutazik Pestre erdélyből, hogy nyelvet tanuljon. Be is tér egy jónevű iskolába, ahol szóba elegyedik a titkárnővel:
- Hát aztán milyen nyelvet szeretne megtanulni, Áron bácsi? - kérdezi a titkárnő.
- Hát a hébert.
- És miért?
- Tudja, én már majdnem nyolcvan vagyok, érzem, vár a halál. Gondoltam, megtanulok héberül, mert ha a mennybe jutok, majd az anyanyelvén beszélhetek az Istennel.
A titkárnő néz egyet, majd igy folytatja:
- Természetesen nálunk megtanulhat héberül, Áron bácsi, de arra nem gondolt, hogy mi lesz, ha esetleg a pokolba kerül?
- Áhh! Románul már úgyis tudok...
A feleségem a múltkor elvitt minket hullámvasutazni. Az aztán nagyon kemény volt! Erős lassulás követett minden gyorsulást, nyaktörő sebességű kanyarok követték egymást, egyszer majdnem fejjel lefelé mentünk! Az egész családnak halálfélelme volt!
Aztán szerencsére vége lett, épségben megérkeztünk a Vidámparkhoz.
