-
ViccFaktor »
-
Hülye viccek 47. oldal
Az erdőben nagy a rettegés, mert jön a vadász.
Az állatok úgy döntenek, hogy kiválasztanak maguk közül valakit, aki majd feláldozza magát a köz érdekében.
A választás Sanyikára, a hülye vaddisznóra esett.
Sanyika tehát elindult, hogy találkozzon a vadásszal.
Ment mendegélt, és azon morfondírozott, hogy ha már meg kell halni, akkor azt jobb hősként tennie.
Így aztán amikor észrevette a vadászt, felgyorsított, és rárohant.
A vadász ettől úgy megijedt, hogy felkapaszkodott egy fára.
Patthelyzet alakult ki: a vadász nem mert lemászni, Sanyika, a hülye vaddisznó pedig nem tudta, hogy mit is kell ilyenkor csinálni.
A vadász unalmában elkezdte tépkedni a papírzsebkendőjét.
Sanyika, a hülye vaddisznó pedig azt hitte, hogy havazik, és megfagyott.
Amit szívesen mondanál néha a munkahelyeden:
- Aha. . . úgy tűnik, az elb@szás tündére megint erre járt...
- Nem tudom mi bajod, de fogadok, hogy jó nehéz kiejteni.
- Mit szólna ahhoz, hogy soha? A soha elég gyors lesz?
- Látom, úgy döntött, hogy a nyilvánosan szégyeníti meg önmagát.
- Kedvesebb leszek, ha Ön okosabb lesz.
- Úgy tűnik, magyarul beszél, de egy szót se értek belőle.
- Nem vagyok magamnál. Kérem, hagyjon üzenetet.
- Kedvelem Önt. Emlékeztet rá, milyen volt fiatalnak és hülyének lenni.
- Örökké őrizni fogom az Önről alkotott első, téves elképzeléseimet.
- Ön igazolja az idegenekkel szembeni természetes bizalmatlanságomat.
- Van elég tehetségem és kreativitásom, csak szarok az egészre.
- Már most próbállak elképzelni ragtapasszal a szádon.
- Csak mert senki se ért meg, még nem vagy művész.
- Az Ön valósága és az enyém közötti bármilyen összefüggés teljesen véletlenszerű.
- Sajnálom, de a hatalmamat csak jóra használhatom.
- Ez valóban logikusan hangzik. Ideje emelni a gyógyszeradagot!
- Ki, én?! Én itt csak szobáról szobára vándorolok.
Egyszer a szomszéd átjött hozzám:
- Te figyelj csak, ki akarjuk tapétázni a nappalit, és körülbelül ugyanakkora lehet mint a tiétek.
Hány tekercs tapétát vettél te annak idején?
- 14-et.
- Okés, köszi! - azzal hazament.
1 hét után ismét átjött hozzám:
- Figyelj már b**zki, hát vettem én is 14 tekercs tapétát, de 4 megmaradt!
- Nekem is...
A Télapó elmegy a dawn-kóros gyerekekhez:
- Na, gyerekek, aki tud szép verset mondani, az kap ajándékot!
- ÉÉÉÖÉÖÜÖÉEÖÉN!
- Aki hülyéskedik, az nem kap...
Mórickáékhoz tanfelügyelők érkeznek oroszórára, és beülnek a leghátsó padba, Móricka mögé.
Zajlik az óra. A tanárnő felír egy mondatot oroszul a táblára:
- Na, gyerekek, ki tudja lefordítani?
Néma csend, az osztály meg van illetődve, egyedül Móricka jelentkezik. A tanár néni gondolkozik: Móricka világéletében hülye volt az oroszhoz, de talán most, most megmenti az órát! Felszólítja:
- Na, mit jelent a mondat?
- Azt, hogy "Figyeld milyen jó segge van a tanárnőnek!"
A tanárnő elvörösödik, dühösen rákiabál:
- Nem elég, hogy buta vagy, még szemtelen is! Azonnal ülj le!
Móricka leül, de közben hátraszól a tanfelügyelőknek:
- Maguk meg minek súgnak nekem, ha maguk sem tudnak oroszul?
Nő az ágyban a szeretővel. Egyszer csak hallja, hogy hazaérkezik a férje.
- Siess! Állj a sarokba!
Gyorsan lekeni a hapsit babaolajjal és beszórja egy csomó hintőporral, tetőtől-talpig.
- Ne mozogj, - súgja neki... - tegyél úgy, mintha szobor lennél!
Közben megérkezik a férj:
- Mi ez itt drágám?
- Á, csak egy szobor. A Horváthék vettek egyet a hálószobájukba, annyira tetszett, hogy gondoltam vehetünk mi is.
Ennyiben maradtak, de ahogy beesteledett, a férj kiment a konyhába és behozott egy szál kolbászt meg egy üveg bort.
- Tessék - mondta a férj a szobornak - egyél és igyál. Három napig így álltam mint egy hülye a Horváthéknál, és még egy pohár vizet sem kaptam!