Kopasz
- Hogy hívják a kopasz teherautót?
- TarIfa!
gif
Nem öngyilkos merénylő, csak egy kamionos :)
Nem öngyilkos merénylő, csak egy kamionos :)
Boldogok voltunk
Ha az 50-, 60- vagy 70-es években voltál gyerek, hogyan vészelted át a gyermekéveidet?
A mi gyerekkorunkban az autókban nem volt légzsák, hátsó biztonsági öv.
Egy teherautó platóján utazni különleges élmény volt, most is szívesen emlékszünk rá.
A kiságyaink rikító színű, ólmot tartalmazó festékkel voltak pingálva.
Nem volt biztonsági kupak a gyógyszereken.
Védősisak nélkül bicikliztünk.
A nagymama kerti kútjából húzott vizet ittuk, ásványvíz és Cola helyett.
Magunk készítette görkorcsolyáink voltak.
A szerencsésebbek, akik lejtős utcákban laktak, az utca elejéről indulva, félúton eszméltek rá, hogy nincs fék a szekereiken.
Néhányszor közeli kapcsolatba kerültünk az utcabeli fákkal, bokrokkal, de megtanultunk ennek is örülni, hiszen igaz ugyan, hogy letaroltuk a bokrokat, de a bokor alatt legalább az autók útjában nem voltunk.
Ha kimentünk játszani, egyetlen kikötés az volt, hogy sötétedésre érjünk haza.
Az iskolában nem volt napközi, otthon ebédeltünk.
Nem voltak mobiltelefonjaink, így aztán senki ránk nem talált. Jó volt. Nem?
Rosszalkodtunk, számtalan csínyt követtünk el, hol egy kéz, hol egy láb tört, a fogaink sem voltak biztonságban, és mégsem születtek jegyzőkönyvek a rendőrségen. A felelősség mindig azé volt, akié kellett, hogy legyen.
Házi süteményen éltünk, vajas kenyéren, cukros és nem szaharinos ételt, italt kaptunk, mégsem voltak súlyproblémáink, mert állandó mozgásban voltunk.
Egy Meggy Márká-t négyen ittunk ugyanabból az üvegből és egyikünk sem halt bele.
Nem volt Playstation-ünk, Nintendónk, X box-unk, video játékaink, színes televíziónk 99 csatornával, videó kameránk, dolby surround, mindentudó telefonjaink, számítógépeink,
Internet, de voltak barátaink.
Vágytunk egymás társaságára. Rossz volt egyedül.
Időnként összevesztünk, ha csapatok kellettek a játékhoz, és ha valaki kimaradt a csapatból, nem kellett őt pszichológushoz vinni az elszenvedett trauma miatt.
Nem voltunk mindannyian jó tanulók. Még az is előfordult, hogy évet kellett ismételnünk.
Nem rohantak velünk egyből pszichológushoz. Senkit sem ismerek, aki dislexiában szenvedett volna, vagy hiperaktív lett volna.
Ha valaki évet ismételt, olyan volt, mintha kapott volna még egy esélyt.
Szabadok voltunk, voltunk gödörben, voltak sikereink, felelősségünk, megtanultunk minden helyzetben talpon maradni.
Azt kérdezik a gyerekeink: Hogyan lehetett így élni?
Hogyan nőttünk azokká, akik vagyunk?
Ennek a generációnak a képviselője vagy?
Ha igen, akkor meséld el ezt a fiataloknak,hogy megtudják milyenek is voltak azok az évek.
Ők majd azt mondják, hogy tök unalmasak voltunk, és csak mi fogjuk tudni, hogy nem unalmasak voltunk, hanem boldogok.
Bosszú
A szőke nő az apjától kap egy vadonatúj sportkocsit. Száguld az autópályán, majd elhajt egy kamion mellett. A sofőr kimutat neki, hogy húzódjon le. A szőke nő le is húzódik. A kamion sofőrje kiszáll és rajzol egy kört az aszfaltra, majd mondja a szőkének:
- Maradjon itt! De el ne mozduljon!
A szőke bólint. A kamion sofőrje kivesz egy baseballütőt a kamionból és betöri a sportkocsi ablakait. Visszanéz a szőkére. A szőke nevetgél a körön belül. A sofőr elővesz egy óriási kalapácsot és szétveri a sportkocsi motorháztetejét. A szőke harsányan nevet a körön belül. A kamion sofőrje már nagyon ideges. Előveszi a bicskáját és kilyukasztja a sportkocsi összes gumiját. A szőke fetrengve röhög a körön belül. Mire a sofőr megkérdezi a szőkét:
- Mit röhög maga?
Mire a szőke:
- Amikor nem figyelt, mindig kiléptem a körből.
Özvegyember
- Mi a különbség az özvegyember és a kamionsofőr között?
- ???
- Az özvegyember tudja, hogy hol fekszik a felesége.
Ronda nő
Paula nagyon ronda volt. Annyira ronda, hogy soha nem volt barátja, de még az ismerős férfiak is átmentek az út túlsó oldalára, ha meglátták. Mély depresszióba esett, majd elment egy terapeutához, hogy segítsen rajta.
- Kedvesem, magának soha nem lesz szerencséje a szerelemben. De ha hisz a reinkarnációban, egy következő életében újjászületik és a férfiak a lábai előtt hevernek majd.
Paula nagyon boldog és izgatott lett, felállt a közeli híd korlátjára és a halálon morfondírozott:
- Minél előbb halok meg, annál hamarabb kezdődik a következő, boldog életem ? és leugrott.
De csodával határos módon nem halt meg. Egy teherautónyi banánszállítmány közepébe pottyant és elveszítette az eszméletét. Még nem tért egészen magához, mikor félig kábult állapotban tapogatni kezdett maga körül, majd arcán széles mosollyal megszólalt:
- Kérem, uraim, csak egyesével!