Gyengélkedő

A gyengélkedő előtt sorban állnak a katonák. A kezelés gyorsan megy, ilyeténképpen:
- Panasza?
- Fáj a mandulám.
- Kivágjuk! Következő!
- Tyúkszemem van.
- Kivágjuk! Következő.
- Bőrkeményedés kínoz.
- Levágjuk! Következő!
- Begyulladt a vakbelem.
- Kivágjuk. Következő!
Csönd.
- Mondom következő! Mi a panasza?
- Jelentem, a fejem fájt... de már elmúlt!

Háborús áldozatok...

A harmincéves háború idején egy kis falut megszállnak a pribékek, amíg persze az ő falujukat meg ez itteniek gyújtogatják. Megrohanják a házakat, felgyújtanak mindent, a vagyonokat lenyúlják, a nőket-lányokat megerőszakolják...stb...stb.
A falu végén levő háznál megtorpannak, a kertkapuban áll egy fehérbe öltözött 16-17 év körüli gyönyörű kislány, mögötte pedig a nagymama.
A kislány e katonák elé áll és kéri őket:
- Harcosok, én még érintetlen vagyok, fiatal, nagyon sok mindent kibírok, azt csináltok velem, amit akartok, csak arra kérlek benneteket, hogy a nagymamámat, aki már 85 éves és beteg ne bántsátok...
A nagyi félretolja az unokáját és azt mondja:
- Pofád befogod, a háborúból mindenkinek ki kell venni a részét...

Címkék