Egy német, egy francia és egy orosz beszélgetnek:
- Nekem egy Mercedes-em van, a feleségemnek egy BMW-je, külföldre pedig lakókocsival járunk - mondja a német.
- Nekem egy Peugeot-m, a feleségemnek meg Renault-ja van. Külföldre mi vonattal járunk - mondja a francia.
- Nekem egy Moszkvicsom van, a feleségem meg metróval jár - mondja az orosz.
- És külföldre mivel jártok?
- Leginkább tankkal.
Két rendőr biciklizik. Az egyik leszáll, és leengedi a hátsó kereket.
- Miért engedted le? - kérdezi a társa.
- Túl magasan volt a nyereg.
- A másik erre szó nélkül leszereli a saját nyergét meg a kormányát. A kormányt a nyereg helyére teszi, a nyerget pedig a kormány helyére.
- Ezt miért csináltad? - kérdezi a másik.
- Egy ilyen hülyével én nem bicajozok tovább, inkább megfordulok és hazamegyek.
Tisztelt Szerkesztőség!
Még sohasem írtam Önöknek, de most végső kétségbeesésemben elhatároztam, hogy a segítségüket kérem. Nehéz döntés előtt állok.
Az utóbbi időben észrevettem, hogy a feleségem gyakran furcsán viselkedik, az a gyanúm, hogy félrelép. Amikor csörög otthon a telefon és én veszem fel, előfordul, hogy nem szól bele senki. Néha az asszony késő estig távol marad, ilyenkor állítólag a barátnőivel talákozik, de ha kérdezem a nevüket, azt mondja, úgysem ismerem őket, a kolléganői.
Néha ébren maradok, és az ablakból lesem, hogy milyen autóval jön haza, de ő kiszáll egy sarokkal odébb, és gyalog jön végig az utcán. Ki tudja, talán nem is taxival érkezik!
A múltkor a kezembe vettem a mobiltelefonját, hogy megnézzem, hány óra, dühösen rámkiabált, hogy ne nyúljak a személyes dolgaihoz. Azzal is megvádolt, hogy kémkedem utána.
Tegnapelőtt, amikor ismét elment estére itthonról, úgy döntöttem, hogy kimegyek a házunk elé, és ott várok a sötétben, míg haza nem jön. Olyan helyre állítottam a vadonatúj Harley Davidsonomat, ahonnan jól látható az utcasarok, elrejtőztem mögé és figyeltem az utcát. Ahogy ott térdeltem, észrevettem, hogy valami csöpög a motoromból. Hát, látom, hogy egy egész olajtócsa van már alatta.
Most mit tanácsolnak, próbáljam magam megjavítani, vagy vigyem vissza a kereskedőhöz?
Egy nem túl példás életű férfiú megy át a vasúti átjáróban, amikor véletlenül beszorul a lába a sínek közé. Elkezdi rángatni, de semmi eredmény. Aztán zajt hall, és meglátja a közeledő vonatot!
- Istenem, segíts, és abbahagyom az ivást! - kiáltja.
Az eredmény semmi.
- Istenem, segíts, és leszokom a dohányzásról!
Ugyanaz. A vonat elkezd dudálni.
- Istenem, ha segítesz, leszokom az ivásról, a dohányzásról, és a feleségemet sem csalom meg többet!
Ekkor hirtelen lazul a szorítás, emberünk lába kiszabadul és az utolsó pillanatban elugrik a vonat elől. Leporolja magát, az ég felé néz és így szól:
- Köszönöm Istenem, de megoldottam egyedül!
- Milyen jó motorod van!
- Szerintem is. Csak sajnos mióta megszületett a gyerekünk, nem túl praktikus.
- Mit szólnál, ha megvenném?
- Rendben, mit szólnál ötszázhoz?
- Oké, kezet rá!
- Rendben. Csak figyelj arra, hogy éjszakánként is meg kell etetni és tisztába tenni!
Találkozik a nyuszika és a medve. A medve egy MZ motorral van.
- Na gyere, elviszlek motorozni, nyuszika!
Már 100 km-rel mennek, amikor megkérdezi a medve.
- Nem félsz, nyuszika?
- Nem félek.
150-nél megint megkérdi a medve, de a válasz megint nem. Másnap a nyuszika jön egy Hondával.
- Na gyere, medve, elviszlek motorozni.
150-nél megkérdi a nyuszika a medvét.
- Nem félsz, medve?
- Nem.
200-nál ismét megkérdezi a nyuszika, de a válasz ismét nem. Egy szakadék felé közeledve ismét megkérdezi a nyuszika.
- Nem félsz, medve?
- Nem!
- Pedig igazán félhetnél, mert a fékpedálig már nem ér le a lábam.