-
ViccFaktor »
-
Munkahelyi viccek 17. oldal
Gazsiék tönkremennek teljesen, és mindenüket eladják, már csak egy színes tévéjük maradt. Mivel jön a tél, ha nem szereznek pénzt, éhen halnak. A felesége megszólal:
- Té! Hát kirjil má á Kohntul vágy százezret, mer különbén felkopik áz állunk!
- Dé hát az zsidó, uccse fog ádni!
- De há csak próbaljad meg - érvel az asszony, és végül meggyőzi Gazsit. El is megy a Kohnhoz.
- Há instállom, csókolum á kezsit, áz lenne á helyzet, hogy kine 100000 forint a tilre, mer má csak egy színes tévénk márádt.
- Ok, Gazsi, semmi probléma - szól Kohn, és már nyújtja is a 100ezret.
Gazsi nem hisz a szemének. Már menne is ki az ajtón, amikor utána szól a Kohn:
- Várjál csak, Gazsikám. Azt ugye tudod, hogy majd 200ezret kell megadnod?
Gazsi majd összeesik, de nincs más választása, elfogadja. Most már még gyorsabban menne ki, de Kohn folytatja:
- De, kedves Gazsikám, azért kellene valami biztosíték is. Azt mondtad, van egy tévéd - hozd el azt kauciónak.
Gazsi totál kikészül, de nagyon kell a pénz - elrohan haza, és elhozza. De Khon folytatja:
- Drága Gazsikám! Az a helyzet, hogy gondolkoztam, amíg te odahaza voltál, és be kellett látnom, hogy ez még nem elég. Te alkalmi munkákból és segélyből élsz. Nem lehetek biztos, hogy meg tudod-e adni ezt a sok pénzt. De van egy ötletem. Most itthagyod a felét, és a másik 100ezret majd tavasszal megadod, jó?
Gazsi bátortalanul visszaadja a pénzt, majd elbúcsúzik. Hazafelé bandukolván így morfondírozik:
- Hú, bázzeg! Most se pízem, se tévém, és még 100ronggyál lógok a Kohnnák...
Egy ember nagyon fél a szellemektől, egyszer mégis éjszaka egy temetőn kell átmennie. Óvatosan lépked, amikor egyszer csak kopácsolást hall. Észreveszi, hogy az egyik sírnál egy munkásruhás fickó a sírkövet vési.
- Ó, csak maga túlórázik? A szívbajt hozta rám!
Mire a munkásruhás:
- Sajnálom, de elírták a nevem, azt javítom...
Két alkalmazott beszélget:
-Tegnap végre bementem a főnökhöz és nagyon határozottan fizetésemelést kértem.
- És hogy sikerült megegyezni?
- Kompromisszumos megoldás született...
- ???
- A fizetésem nem emelkedik, én meg cserében maradhatok.
ÉPÍTÉSI NAPLÓ
(Boncz Géza emlékére)
Augusztus 30.
Házat akarunk építeni, de sajnos nincs pénzünk. Majd csak összedobjuk valahogy. Öcsém hegedűművész. A helyi ÁFÉSZ "Rózsafa" étteremben működő, ifjabb Kodály Zoltánról elnevezett vonósnégyes vezetője. Én ugyanott vagyok a ruhatárban belső ellenőr.
Szeptember 1.
Elhíreszteltük a rokonságban, hogy dédapánk 14 méter hosszan, 6 méter szélesen és 3 méter mélyen kincset ásott el. Így aztán 3 nap alatt elkészült a ház alapja.
Szeptember 22.
A ház már alá van pincézve, viszont a Tüzépről napokkal ezelőtt nagy mennyiségű tégla tűnt el. Azért a biztonság kedvéért ráírtuk a mi tégláinkra, hogy "Fizetve".
Október 1.
A ház már áll. Az ácsok is remekül dolgoztak, de a belső munkák még hátravannak. Ma este eldöntjük, hogy ki és mit fog nekünk felajánlani a házhoz. Ez azért szép tőlük, sírva is fakadtunk.
Október 5.
Öcsémmel úgy döntöttünk, hogy vendégségbe megyünk. De nem volt otthon senki. Ezt nem hiszem el! Mondtam öcsemnek, hogy adjon egy pofont. Ő úgy megütött, hogy tokostul kivittem az ajtót. Haza is hoztuk.
Október 8.
Az öcskössel körülnéztünk a környéken. Délután fele megszomjaztam. Be is csöngettem az egyik házba. Azt mondták a függöny mögül, hogy igyak a kerti csapból. A csap nehezen működött, ezért hazahoztam. A 30 méteres vízvezetékkel együtt.
Otthon vettem csak észre, hogy a vezeték végén bojler is van. Viszont a bojlerhez egy kád is tartozott, amiben egy gyönyörű nő fürdött. Ennek furcsa módon a feleségem örült a legjobban. Holnap az asszonyt orvoshoz viszem.
Október 10.
Az éjjel nagy vihar tombolt. De akkora, hogy a szomszéd összes cserepét a mi tetőnkre fújta át. Éppen illett rá.
Október 12.
Tegnap megünnepeltük, hogy eddig saját erőnkből hoztuk össze a házat. Egy étteremben mulattunk. Az öcskös úgy berúgott, hogy padlót fogott. Azt is hazahoztuk.
Október 20.
Nagyon szép kovácsoltvas kaput láttunk. Becsöngettem. Kiszóltak: szabad! Haza is hoztuk.
Október 24.
Unokabátyám, Kálmán bolondul a téli sportokért. A minap fölvett egy hátizsákot, fejére sísapkát húzott, és kezében egy jégcsákánnyal betoppant az OTP-be, ahol magához kérette az egész bevételt. Legutóbb Sopronkőhidáról írt levelet, melyben közölte velünk, hogy itt áll Európa Kapujában, de sajnos belülről. Kért babakrémet, hajolajat, bőrápoló kenőcsöt és szemceruzát. Kár, hogy benn van, mert nagyon hiányzik az építkezésnél.
Főként a keze.
Január 4.
Öcsém Balatonföldváron sétálgatott az egyik villa szobájában. Egyszer csak előugrott egy kutya, és megkergette, mire ő fejest ugrott a medencébe. A medence tele volt száraz falevéllel. A fejestől az öcsém 10 centivel rövidebb lett. Most behúzott nyakkal közlekedik, és ettől úgy néz ki, mint egy teknősbéka. Az esettől olyan dühös lett, hogy hazahozta a medencét...
Hogy eltüntesse a nyomokat, megette a kutyát. Így mindenki jól járt, és a káposzta is megmaradt.
Január 7.
Hatalmas dörrenésre ébredtünk. Valaki a kerítésen keresztül bedobott 6 db komplett ablakot. De az is lehet, hogy maguktól repültek be, mert az ablakoknak 2 szárnya volt.
Január 11.
Találtunk egy megbízható villanyszerelőt, aki a mi fogyasztásunkat rá tudja kötni a szomszéd villanyórájára. Most neki pörög. Kész főnyeremény.
Február 15.
Lakásügyben a szerveknél annyit kilincseltem, hogy mindegyik a kezemben maradt. Így aztán lassan összeállt a ház. Öcsém újabb oldalról mutatkozott be. Este fölment a tetőre, és hegedülni kezdett. Nem tudtam, hogy más ág is becsatlakozott a családfánkba.
Február 16.
Este becsöngetett a jó szomszéd. Áthozta a Satelit antennáját és a nagyképernyős Sony Televízióját. Azt mondta: Használják egészséggel! A
bíróságon ezt a tényt tagadta.
Február 24.
Öcsém késő este jött haza egy komplett hálószobabútorral. Azt mondta, hogy az utcán találta, és biztos valaki véletlenül húzta ki a zsebéből, a zsebkendőjével együtt.
Csak neki lehet ilyen szerencséje!
Február 25.
Öcsém részt vett egy délutáni futóversenyen. Ő szaladt elöl, hóna alatt egy padlószőnyeggel. Az áruház dolgozói csúnyán lemaradtak.
Azért mit tesz az állandó edzés!
Február 26.
Megtartottuk a házavatót. A társaság jól érezte magát. A vendégek éjfél felé távoztak. Kora reggel vettük észre, hogy hiányzik a bejárati ajtó, 70 méter elektromos vezeték, 12 kapcsoló, a WC csésze, 7 négyzetméter válaszfal és a cserépkályha. Utoljára a sógoromék mentek el. Lehet, hogy ők is építkeznek?
De nincs baj, mert holnap mi is házavatóra megyünk!
- Láttál már óvszeren gyártási számot?
Nem??? Akkor Te sem tekerted végig...
A cég értékesítési igazgatója panaszkodik a titkárnőjének:
- Ez a George olyan feledékeny, hogy azt csodálom, hogy el tud adni az ügyfeleknek akármit is. Most is mondtam neki, hogy ha jön vissza az ebédből, akkor hozzon nekem néhány szendvicset, de szerintem nem számíthatok rá.
Ebben a pillanatban nyílik a liftajtó, és lihegve beesik George.
- Főnök, nem fogja elhinni, mi történt! - újságolja. - Ahogy bementem az étterembe, megláttam egy régi ügyfelünket, aki már vagy 2 éve nem vásárolt tőlünk semmit. Leültem hozzá, és olyan jól elbeszélgettünk, hogy a végén rendelt vagy 2 millió dollárért.
A főnök odafordul a titkárnőhöz:
- Ugye mondtam, hogy ez a hülye elfelejti a szendvicseimet!