-
ViccFaktor »
-
Munkahelyi viccek 33. oldal
A fogyókúrázó kolléganő egy hatalmas péksüteménnyel érkezik a munkahelyére. A munkatársa megkérdi:
- Úgy tudtam, fogyókúrázol!
- Persze, de ez most más. Reggel elmentem a pék mellett kocsival, és a kirakatban megláttam ezt a sütit. Olyan hívogató volt, hogy megfogadtam: ha van parkoló hely az üzlet előtt, akkor megveszem. És képzeld, volt üres parkolóhely! Alig kerültem nyolcat!
A ruházati bolt vezetője visszajön az ebédszünet után, és látja, hogy az eladónak be van kötve a keze. Az eladó büszkén újságolja:
- Képzelje, eladtam azt a nagyon ronda öltönyt, ami már két éve itt porosodott nálunk.
- Arra a rózsaszín förmedvényre gondol a kék gombokkal?
- Igen.
- Hát ez nagyszerű. Fogadni mertem volna, hogy azt sosem adjuk el. De miért van bekötve a keze?
- Amikor kikísértem a vevőt, az a rohadt vakvezető kutya megharapta a kezem.
-Mi az ön foglalkozása?
-Kutyaviadalokat szervezek.
-De hát ez embertelen és illegális! Ráadásul ebből az egészből csak e véres látványosság szervezői profitálnak!
-Nos, ez nem egészen így van. A párharcokban kimúlt kutyák elszállításához ugyanis szerződést kötöttünk egy kínai étteremmel.
Egy férfi egy állásra jelentkezik. Először egy kérdőívet kell kitöltenie, majd a leendő főnök elolvassa azt. Ezután így szól a jelentkezőhöz:
- Az ilyen jelentkezőknek, mint ön, egy mindig nyitva álló lehetőséget tudunk felajánlani...
- És mi lenne az?
- A kijárati ajtó.
Választottját vitte bemutatni családjának a leányzó. A vacsoránál az apa beszédbe elegyedett a fiúval:
- No és, mik a terveid a lányommal kapcsolatban?
- Szeretném feleségül venni.
- Van munkád, amiből el tudod majd tartani?
- Most még a tanulmányaimra kell koncentrálnom, de hiszek abban, hogy Isten megsegít.
- Van házad, ahol ellakhattok?
- Most még nincs, de hiszek abban, hogy Isten majd segít rajtunk.
És ez így ment egész vacsora alatt. Vacsora után, amikor egyedül maradt a két szülő, az asszony megkérdezte férjét:
- Hogy tetszett a fiú?
- Az igazat megvallva van ami tetszik, van ami nem. Nem tetszik az, hogy nincs munkája, nincsenek tervei. Tetszik viszont az, hogy azt hiszi, én vagyok Isten...
Egy hasbeszélő már hónapok óta nem kap munkát, így elhatározza, hogy pályát módosít. Elmegy a munkaközvetítőbe érdeklődni, ahol azt mondják neki, hogy a hasbeszélőkre jelenleg nincs kereslet, viszont a léleklátóknak jól megy.
Így hát a hasbeszélő léleklátó lesz.
Hamarosan meg is érkezik az első kuncsaft, egy nő, aki a két éve meghalt férjével akar beszélni. Elsőként az árakról érdeklődik.
- Nos, ha közvetítem, amit mondanak egymásnak, az 30 dollárba kerül. Ha beszél Önhöz, az 80 dollár, míg ha úgy beszél Önhöz, hogy közben vizet iszom, az 200 dollár.