London
A főnök irodájából hatalmas üvöltözés hallatszik. A kint várakozó ügyfél megkérdi a titkárnőtől:
- Mi történt odabent?
- A főnök éppen Londonnal beszél.
- És miért nem hívja fel őket telefonon?
Rendőr
A rendőr a razzia során így szól egy huligánhoz:
- Hol a munkahelye?
- Erre, arra.
- Dolgozik egyáltalán?
- Egyszer, másszor.
- És mit?
- Ezt, azt.
- Őrizetbe veszem!
- És mikor engednek ki?
- Előbb, utóbb.
Erőszak
Egy takarítónő feljelentést tesz a rendőrségen, hogy a munkahelyén megerőszakolta egy férfi a folyosón.
- És nem tudott elmenekülni? - kérdezi a rendőr.
- Hogyan menekültem volna el? Jobbról fal, balról fal, mögöttem a férfi, előttem meg már föl volt mosva!
Lenin és a csontvázak
Lenin nem tud aludni, felkel, felöltözik és kimegy sétálni a Vörös térre. Világítás nincs, így az éjszakában csak az utolsó pillanatban veszi észre a vele szemben közeledő csontvázat. Ráköszön:
- Jó éjszakát csontvázpolgártárs! Kihez van szerencsém?
- Én vagyok Katalin cárnő.
- Hú, milyen szerencsém van! Találkozhattam a nagy államalapítóval! - tör ki örömében Lenin és megöleli a csontvázat. Elbeszélget vele egy ideig, majd heves vállveregetések és parola kíséretében érzékeny búcsút vesz társától. Élményekkel eltelve tér nyugovóra. Másnap éjszaka megint csak forgolódik az ágyában, így ismét sétára szánja el magát. A sötétben csak az utolsó pillanatban veszi észre a vele szemben közeledő csontvázat. Ráköszön:
- Jó éjszakát csontváz polgártárs! Kihez van szerencsém?
- Én vagyok Kutuzov tábornok. - jön a válasz.
- Hú, mekkora szerencsém van megint! Találkozhattam a nagy Napóleon verő hadvezérrel! - tör ki örömében Lenin és megöleli a csontvázat. Elbeszélget vele egy ideig, majd heves vállveregetések és parola kíséretében érzékeny búcsút vesz társától. Élményekkel eltelve tér nyugovóra. Másnap éjszaka ismét csak forgolódik az ágyában, így új sétára szánja el magát. A sötétben csak az utolsó pillanatban veszi észre a vele szemben közeledő csontvázat. Ráköszön:
- Jó éjszakát csontváz polgártárs! Kihez van szerencsém?
- Csontváz az anyád kínja! Vasgyári munkás vagyok és most jövök az éjszakai műszakból!
Ronda öltöny
A ruházati bolt vezetője visszajön az ebédszünet után, és látja, hogy az eladónak be van kötve a keze. Az eladó büszkén újságolja:
- Képzelje, eladtam azt a nagyon ronda öltönyt, ami már két éve itt porosodott nálunk.
- Arra a rózsaszín förmedvényre gondol a kék gombokkal?
- Igen.
- Hát ez nagyszerű. Fogadni mertem volna, hogy azt sosem adjuk el. De miért van bekötve a keze?
- Amikor kikísértem a vevőt, az a rohadt vakvezető kutya megharapta a kezem.
Jancsi és Juliska
Juliska, a gyönyörű fiatal lány kapál a TSZ földjén.
Arra megy Jancsi és megszólítja:
- Te Julis, olyan gyönyörű vagy, úgy megfognám azokat a telt kebleidet.
- Mégis mit képzelsz, Jancsi!
- Te Julis, adok 5000 Forintot, ha megfoghatom!
- Hát, ha adsz 5000 Forintot, akkor jól van.
Jancsi adja a pénzt, megtörténik a dolog.
Jancsi folytatja:
- Olyan kívánatos vagy, megsimogatnám ott a lábad között, adok megint 5000 Forintot!
- Ha adsz 5000 Forintot, akkor jól van, csak gyere menjünk oda a bokorba.
Jancsi adja a pénzt, megsimogatja, és folytatja tovább:
- Te Julis, mostmár annyira kívánlak, úgyis itt vagyunk a bokorban, adok 30000 Forintot, ha magamévá tehetlek.
- Jól van akkor, ha adod a pénzt.
Megtörténik a dolog. Jancsi megszólal:
- Na jól van, mostmár megyek.
Juliska megigazítja a szoknyáját és folytatja a kapálást.
Nem sokkal később arrajön a TSZ-elnök:
- Juliska, láttad erre a Jancsit?
- Igen, láttam.
- Kiküldtem vele a fizetésedet, odaadta?