-
ViccFaktor »
-
Nagymama, nagypapa viccek 18. oldal
- Luke,...én vagyok az apád...keresztfiának a nagybátyjának amásodunokatestvérének az anyjának a nővérének a nagymamájának aharmadunokahúgának a fiának a kisöccsének a nénikéjének anagybátyának a fogorvosának az ismerősének a szobatársának azismerőse, akivel a sziget fesztiválon találkozott a söröshordónál, igen ÉN vagyok az! Na, átállsz a SÖTÉT OLDALra,vagy elmondom még egyszer?
Amikor a nagyinál vagyok
Két barát találkozik:
- Kölcsönadnád a fekete öltönyödet, meghalt a nagyapám, és holnap lesz a temetése.
- Persze, természetesen, vidd csak.
Néhány hét múlva újra találkoznak:
- Jó lenne, ha visszaadnád az öltönyömet!
- Hogy adhatnám, azt adtuk a papára!
Enyhén korlátozott Pistike becsönget a szomszédhoz:
-Csókolom! Itt van papám ?
-Nincs itt, Pistike...
-Tudom, mert otthon van...
A nagyi a fiatalkoráról mesél az unokájának:
- Tudod, amikor húszéves voltam, a szerelmem elment a háborúba. Minden héten írtunk egymásnak levelet. Akkoriban jöttem rá, milyen nagyszerű ember is a nagyapád.
- És akkor mentél hozzá a nagypapához, amikor hazajött a háborúból?
- Nem, nagyapád nem is volt a fronton, ő volt a postás, aki hozta a leveleket.
Egy kisvárosban egy régi iskolaépületet eladott az önkormányzat. Az új tulajdonos vendéglőt nyitott a házban. Arra sétál egy idős ember az unokájával, és mutatja neki:
- Gyerekkoromban én még ide jártam iskolába!
- Igen, papa? - néz rá csodálkozva a gyerek. - És ki volt akkor a kocsmáros?