-
ViccFaktor »
-
Német viccek 19. oldal
Kannibálok szigete felett elkezd zuhanni egy repülő. A kannibálok elkezdik fenni a fogukat:
-Mmmm, én egy olaszt szeretnék! – mondja az egyik – finom zsíros a húsa!
-Mmmm, én egy németet szeretnék! – modja a másik – csupa egészség!
-Mmmm, én egy magyar kőművest szeretnék! – mondja a harmadik! – nem is tudjátok, mekkora mája van!
Az alábbi kis tanmese eredetileg az USA-ra vonatkozott, azonban úgy gondoltam, Magyarországra még fokozottabban érvényes, így eléggé el nem ítélhető módon megváltoztattam az eredeti szöveget. A lényeget azonban békén hagytam. És ez a történet most sajnos nem vicc...
Kovács Jánost pontosan reggel 6 órakor ébresztette órája (made in China). Amíg a kávéfőzője (made in China) a reggeli kávét (product of Brasilisa) csepegtette, lezuhanyozott, a hajszárítóval (made in Taiwan) megszárította a haját, a villanyborotvájával (made in China) megborotválkozott. Egy pólót (made in India) és farmert (made in Singapore) húzott. Lábait sportcipőbe (made in Korea) bújtatta. A kenyérpirítójából (made in Philippines) kinyert pirítóst reggelizett, majd menedzserkalkulátorán (made in Mexico) megnézte aznapi feladatait.
Az óráját (made in Switzerland) beállította a rádió (made in China) alapján, beült autójába (made in Germany) és mint már hónapok óta, álláskeresésbe fogott. Az ismét eredménytelen nap végén János hazament, papucsot (made in China) húzott, fogott egy üveg bort (made in France) és bekapcsolta tévéjét (made in Japan). Amíg a brazil sorozatot nézte, elgondolkodott, miért nem talált ma sem egy jól fizető magyar munkahelyet...
Németországban ezzel játszhatsz az út másik oldalán álló emberrel, ha piros a lámpa
Talpra papa, hív a mama!
A kocsmából gyere haza!
Ittál mamár eleget!
A fene vigye el a beledet!
Részegek voltunk mostanáig,
Bort hoztak ősapáink,
Kik szabadon ittak-haltak,
A kocsmából ki nem jutottak.
Sehonnani bitang részeg,
Ki most, ha kell, inni nem mer,
Kinek drágább rongy borszaga,
Mint a hazai votka illata.
Finomabb a bornál a votka,
Jobban oltja a szomjunkat,
Mi mégis bort iszunk,
Ide veled régi votkánk.
A magyar bor megint finom lesz,
Méltó régi nagy ízéhez,
Mit rákentek a németek,
Lemossuk az ízeket.
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink bort isznak,
s áldó imádság mellet,
Isszák meg szent borainkat.
Három bagoly ül a fán. Megszólal az egyik:
- Kaptam egy órát.
- Az semmi - tromfol a másik -, én kaptam egy tehenet.
- A francba is - mérgelődik a harmadik -, én nem kaptam semmit.
Másnap ismét ott ül a három bagoly, ugyanazon a fán. Megszólal az első:
- Ellopták az órámat, nem tudom mi lesz.
- Nekem meg a tehenemet, zabos vagyok.
Mire a harmadik:
- Már fél hat? Gyerünk fejni!
- Uram, egy különleges papagájt vennék!
- Látja, itt ez a zöld beszél németül, angolul, kívülről ismeri a telefonkönyvet. 100 dollár.
A kék ismeri az összes játékautomata kódját. 150 dollár.
A sárga 200 dollár. Rokonságban van az Interpol főnökének papagájával.
- Fantasztikus! És az a kopasz a sarokban mit tud?
- Azt én sem tudom, de 500 dollárnál nem adom alább, mert a többiek főnöknek szólítják.