Hol volt...
- Hogy végződik az orosz népmese?
- Aki nem hiszi, utánajárunk...
A vicces nyúl
Nyuszika repül az erdő felett.
Egyszer csak meglátja a rókát és lekiabál neki:
- Róka, kérsz egy pofont?
A róka megrémül a repülő nyúltól és nemet mond.
Nem soká meglátja a farkast neki is lekiált:
- Farkas, kérsz egy pofont?
Ám a farkas is megrémül és nemet mond.
Az erdő közepén meglátja a medvét, és neki is lekiált:
- Medve kérsz egy pofont?
- Igen nyuszika kérek.
- Oké, akkor menj az erdő széléhez ott az oroszlán én is tőle kaptam!
Lenin
Lenin nem tud aludni, felkel, felöltözik és kimegy sétálni a Vörös térre. Világítás nincs, így az éjszakában csak az utolsó pillanatban veszi észre a vele szemben közeledő csontvázat. Ráköszön:
- Jó éjszakát csontvázpolgártárs! Kihez van szerencsém?
- Én vagyok Katalin cárnő.
- Hú, milyen szerencsém van! Találkozhattam a nagy államalapítóval! - tör ki örömében Lenin és megöleli a csontvázat. Elbeszélget vele egy ideig, majd heves vállveregetések és parola kíséretében érzékeny búcsút vesz társától. Élményekkel eltelve tér nyugovóra. Másnap éjszaka megint csak forgolódik az ágyában, így ismét sétára szánja el magát. A sötétben csak az utolsó pillanatban veszi észre a vele szemben közeledő csontvázat. Ráköszön:
- Jó éjszakát csontváz polgártárs! Kihez van szerencsém?
- Én vagyok Kutuzov tábornok. - jön a válasz.
- Hú, mekkora szerencsém van megint! Találkozhattam a nagy Napóleon verő hadvezérrel! - tör ki örömében Lenin és megöleli a csontvázat. Elbeszélget vele egy ideig, majd heves vállveregetések és parola kíséretében érzékeny búcsút vesz társától. Élményekkel eltelve tér nyugovóra. Másnap éjszaka ismét csak forgolódik az ágyában, így új sétára szánja el magát. A sötétben csak az utolsó pillanatban veszi észre a vele szemben közeledő csontvázat. Ráköszön:
- Jó éjszakát csontváz polgártárs! Kihez van szerencsém?
- Csontváz az apád valaga! Vasgyári munkás vagyok és most jövök az éjszakai műszakból!
Várakozási idő
A Szovjetunióban történt. Egy férfi 20 évet spórolt az autójára, majd amikor összegyűlt a kellő mennyiségű rubel, bement az autókereskedésbe és megrendelte álmai autóját. A kereskedő átnézte a rendeléseket, és közölte: a megrendelt autó 2 év múlva átvehető. A vásárló megköszönte, eltávozott, de az ajtóból visszafordult, és megkérdezte:
- Elnézést, hogy akadékoskodom, de meg tudná pontosan mondani, melyik hónapban fog megérkezni az autóm?
A kereskedő gyorsan utánaszámolt, és mondta:
- Januárban.
A vásárló ismét megköszönte, elindult az ajtó felé, de ismét eszébe jutott valami:
- És azt is meg tudná nézni, melyik nap fog megérkezni?
A kereskedő kicsit furcsállotta a dolgot, telefonált a gyárba, majd referált:
- Egész pontosan január 13-án fog megérkezni az autója.
A reménybeli tulajdonos ismét megköszönte, már ki is lépett az ajtón, de megint visszajött:
- Ne haragudjon, hogy ilyen hülyeségeket kérdezek, de azt meg tudná nekem kérdezni, hogy délelőtt, vagy délután vehetem majd át?
A kereskedő dühbe jött:
- Ezért nem fogom megkérdezni a gyárat, de biztos, hogy csak délután jöhet érte!
- Az jó - mondta a vásárló - mert délelőttre várom a vízvezetékszerelőt!
Orosz-amerikai kapcsolatok
Két orosz és két amerikai utazik Szibériában egy szánon, azonban egyszer csak rájuk támad egy farkascsorda. Megszólal az egyik orosz:
- Én az orosz-amerikai kapcsolatok érdekében feláldozom magam - és a farkasok közé veti magát, akik lekopnak a szánról. Mennek tovább, azonban megint rájuk támad egy farkascsorda. Megszólal a másik orosz:
- Én is feláldozom magam az orosz-amerikai kapcsolatok érdekében - és a farkasok közé veti magát, akik lekopnak a szánról.
Mennek tovább az amerikaiak, amikor ismét jön egy farkascsorda. Erre megszólal az egyik:
- Hé, Joe, vegyük már elő azt a gépfegyvert!
Utolsó mondatok
...arra keressük a választ, hogy miért hagyja ott áldozatát az anakonda, ha ember jelenik meg a környéken...
- A jóllakott oroszlán sohasem támad...
- Ennek a kialudt tűzhányónak kráterénél...
- A mindenevő vándorhangyáknak talán egyetlen hibájuk a rossz látásuk, ezért nem is sejthetik, hogy a vonulási útjuktól csupán félméterre állok...