-
ViccFaktor »
-
Pilóta viccek 32. oldal
Felszállás előtt a repülő utasai csodálkozva látják, hogy a kapitány egy vakvezető kutyával, fekete szemüvegben, fehér bottal botladozik a pilótafülke felé.
Először mindenki arra gondol, hogy biztos valami tréfáról van szó, de amikor elindul a gép, az utasok egyre nyugtalanabbá válnak. Gyorsan közeledik a repülőtér vége, a hangulat is egyre kétségbeesettebb. Mikor már csak néhány méter van hátra, az összes utas egy emberként felsikolt. Ám ekkor a gép hirtelen felemelkedik és megkezdi a repülést. Bent a pilótafülkében megszólal a másodpilóta:
- Tudja kapitány, mindig attól félek, egyszer későn kezdenek el sikoltozni az utasok, aztán mind meghalunk.
Az utasok mindig is kíváncsiak voltak a pilótafülkére, még ha nem is sokat értettek belőle. Egyszer egy nem túl eszes hölgy kívánta megtekinteni a TU-154 kezelőszerveit. Félrehúzta a fülke ajtaját takaró függönyt, és megkérdezte, bejöhet-e egy pillanatra.
- Hölgyem, annak semmi értelme - felelte neki a pilóta.
- Ó, elnézést, nem tudtam, hogy nem lehet - felelte a hölgy, és távozni akart.
- Dehogynem lehet, de csak egy pillanatra bejönni, annak semmi értelme. Belépni és kimenni? Maradjon, nézzen körül.
A nőnek leesett az ejtőernyős papírtantusz, belépett, majd nézegetni kezdte a navigátor munkahelyét és a műszerfalon a számtalan mutatót, műszert.
- És ez, ezt hogy figyelik mind? - kérdezte értetlenül.
- Ááá, nem figyeljük. Igazából ezek nem is műszerek, csak egy tapéta az üveg mögött. Látja, nem is mozdulnak a mutatók.
- Óóó, értem. Érthető, hiszen ennyi műszerre nem is lehet figyelni.
A nő ezek után az ablakon nézegetett kifelé. Odakint, mélyen alattunk, zárt felhőtakaró, s úgy nézett ki, mintha állnának. A pilóta meg is kérdezte:
- Ugye, azt akarja kérdezni, hogy mióta állunk?
- Ööö, igen, pont erre gondoltam.
- Hát olyan - ránézett az órájára - nyolc, nyolc és fél perce.
- Micsoda? - csattant fel a kapitány - Nyolc perce vesztegelünk itt? Hát ezért állítottak meg? - előrehajolt, jobbra-balra nézett, mintha keresne valamit odakint - Nyolc perc, és ezek sehol, hát mondhatom!
- Kik nincsenek sehol?
- Megállított minket a légi irányítás, mert keresztben áthalad egy másik gép, de az meg késik.
A nő arca felderült:
- Egy másik gép? Hát ezt le kell fényképezni!
Azzal kirohant a pilótafülkéből, és ujjongva mesélte a többi utasnak, hogy hamarosan egy másik gép fogja keresztezni az útjukat. Abban a pillanatban a jobb oldali ülésekről felpattantak az emberek, és tódultak a kameráikkal a bal oldali ablakokhoz. Jó nagy tülekedés lett. A kapitány erre elkezdte a gépet balra dönteni, és beleszólt a mikrofonba:
- Emberek, mit művelnek? Felborulunk!
Erre az utasok egymást taposva igyekeztek vissza a helyükre...
Jó napot, erre van Roxfort?
Andersen: Mesésen
Bakter: Vigyáz a szavakra
Birkózó: Félvállról
Borbély: Habozva
Bukott diák: Ismétlésbe bocsátkozik
Búvár: Mély értelemmel
Céllövő: Célzattal
Ebtenyésztő: Kutyafuttában
Edényes: Mázosan
Fagylaltos: Hidegen
Folyamőr: Mint a vízfolyás
Hókaparó: Hébe-hóba
Hordár: Választ várva
Időjós: Vészjóslóan
Kertész: Kertelve
Kocsis: Magas bakról
Kocsmáros: Hosszú lére eresztve
Köszörűs: Éllel
mezőőr: Zöldeket beszél
Mosónő: Kezét mosva
Muzsikus: Hangsúllyal
Rab: Zárkózottan
Remete: Magában
Pilóta: Szárnyalóan
Részeg: Tétován
Rovargyűjtő: Összebeszél tücsköt-bogarat
Súlydobó: Dobálózik a szavakkal
Szakácsnő: Velősen
s**prán: Fennhangon
Turista: Tájszólással
Tűzoltó: Tűzzel
Ügyvéd: Üggyel-bajjal
Üveges: Átlátszóan
Varrónő: Egymásba ölti a szavakat
Vegyész:Maró gúnnyal
Milyen repülőgéppel szokott utazni Győzike?
Hát sukárhajtásúval!
A legmenőbb hódító /és lekoptató/ mondatok slágerlistája:
- Elvigyelek?
- Nem olyannak nézel ki, mint aki elbírna.
- Kérsz egy italt?
- Komolyan gondolod, hogy a kapcsulatunk ennyire hosszú lesz?
- Az egyik modell-ügynökség fotósa vagyok. Éppen egy ilyen arcot kerestem, mint a tiéd.
- Plasztikai sebész vagyok. Én is éppen egy ilyen arcot kerestem, amilyen a tiéd.
- Tudod mi vagyok?
- Eunuch?
- Mit szólnál hozzá, ha a hajócskám a te kikötődben érne partot?
- Érdekes lenne, ugyanis nekem repülőterem van.
- Volt már dolgod valódi férfiakkal?
- Nem. És neked?
- Jó ez a szerkó, ami rajtad van.
- Igen. És rajtam is fog maradni.
- Megadnád a telefonszámod?
- Azt nem, de a körzetszámot szívesen.
- Szeretnélek újra látni.
- Majd küldök egy fényképet.
- Azt hiszem, nagyon boldoggá foglak tenni.
- Miért, máris elmész?
- Van bennem valami, amitől megőrülnek a lányok.
- Veszett vagy?
- Mi a baj? Bal lábbal keltél fel?
- Nem, azt már csak a fürdőszobában csatoltam fel.
- Megcsókolhatlak?
- Persze. De vigyázz, meg ne égessen a cigarettám.
- Mit szólnál hozzá, ha megkérném a kezed?
- Semmit. Nem tudok egyszerre beszélni és nevetni.