Óvodában

Pistike az óvodában nagyon kínlódott, hogy felhúzza a csizmáját, erre hát odament az óvónő, hogy segítsen neki.
Bizony nagyon megizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a csizmát, ám alighogy letörölte a homlokáról a verejtéket, Pistike így szólt:
- Óvó néni, fordítva van a lábamon a csizma.
A óvónő látta, hogy a gyereknek igaza van, hát gyorsan lehúzta róla, és ismét nagy kínlódások közepette, most már rendesen felcibálta a Pistike lábára.
Ekkor a kisfiú megint csak megszólal:
- Ez nem is az én csizmám!
Az óvónő egyre idegesebb lett, őrült tempóban lerángatja Pistike lábáról
a csizmát, miközben az így folytatta:
- ... hanem a bátyámé, csak ő már kinőtte, és ma reggel ezt adta rám az anyukám.
Az óvónő már lilát látott, de uralkodott magán.
Ismét ráadta a kisfiú lábára a csizmát, pedig még mindig nagyon sok tuszkolást igényelt a művelet.
Na, végre, gondolta az óvónő, majd megkérdezte a gyereket:
- Pistike, hol a sapkád?
- A csizmámban!

Levél Jézuskához

Pistike levelet ír Jézuskához:
"Kedves Jézuska. Én mindig jó fiú voltam, és mindig megcsináltam a leckémet, küldj..."
Pistike felnéz a falon lógó Mária képre, elszégyelli magát. Papírt eltépi, új levelet ír:
"Kedves Jézuska. Én egész évben jó voltam, de a leckéimet nem mindig csináltam meg..."
Újabb levél:
"Kedves Jézuska. Én nem voltam mindig jó, és a leckémet sem csináltam meg..."
Pistike feláll, a Mária képet berakja a szekrénybe, kétszer rázárja a kucsot. Újabb levél:
"JÉZUS! Anyád túsz, követelésem a következő..."

Címkék