-
ViccFaktor »
-
Részeg viccek 64. oldal
Még a régmúltban, Nixon elnök látogatóba érkezik Moszkvába, Brezsnyevhez. Barátian beszélgetnek, mikor Nixon megkérdezi:
- Azt hallottam, hogy nálatok nagyon sokan szeretik az alkoholt. Igaz ez?
- Dehogy, ez csak kapitalista propaganda. Ajánlok egy fogadást: kapsz egy géppisztolyt, kimehetsz az utcára éjszaka, ha akár egy részeget is látsz, büntetlenül lelőheted.
Nixon beleegyezik. Brezsnyev titokban utasítja a titkosszolgálatot, a rendőrséget, minden alkoholistát tartóztassanak le. Mindketten beülnek egy autóba, Nixon csőre tölti a fegyvert, elindulnak. Sehol egy ember. Végül két órai kutatás után meglátnak egy dülöngélő alakot, Nixon letekeri az ablakot, két lövés, a részeg eldől.
Az eset után három hónappal Brezsnyev érkezik látogatóba. Megkérdi:
- Igaz-e, hogy az amerikaiak nagyon szeretnek inni?
- Dehogy, mi nagyon keményen dolgozunk, nincs időnk ilyesmire - válaszolja Nixon.
- Ajánlok egy fogadást. Adjatok nekem is egy géppisztolyt, én is kimegyek az utcára és ha egy részeget is látok, lelövöm. - mondja Brezsnyev.
Nixon elgondolkodik, rájön, hogy nem tehet mást, beleegyezik. Titokban ő is utasítja az FBI-t és a CIA-t, minden alkoholistát gyújtsenek be az utcákról. Elindulnak vadászni, eltelik egy óra, semmi. Eltelik még egy óra, semmi. A harmadik óra végén aztán Brezsnyev észrevesz egy ordítozó részeg bandát. Letekeri az ablakot, két rövid sorozat, a részegek kiterülnek.
Másnap az újságok címoldalán a hír: "Egy fanatikus lelőtte a szovjet nagykövetség teljes személyzetét!"
Egy férfi bemegy egy bárba a kutyájával és rendel két pohár whiskeyt. Mindketten emelik a pohárjaikat egymás egészségére és lehajtják az italjaikat. A hölgy a bárpult mögött nagyon meglepődik ezt látva és megkérdezi:
- Tud a kutyája még néhány másik trükköt is?
- Természetesen, mondja a férfi - ha kell ez még egy nőt is ki tud elégiteni.
A nő erre igazán kiváncsi, felviszi őket egy kis szobába a bár felett. Levetkőzik, lefekszik az ágyra és vár. A kutya csak nézi, nézi őt és nem csinál semmit. Végül is a férfi mérgessen rászól:
- Már megint ugyanaz a helyzet...... mégegyszer.... de tényleg utoljára, megmutatom...
Egyszer egy házibuliban voltam egy jó barátomnál. Nem az első alkalom volt, hogy hasonló ritmikus társasági rituálét szervezett otthonában, ugyanis szülei ritkán voltak otthon. Mint mindíg a buli most is jóra sikeredett és mint általában most is voltak ismerős, de új arcok is. Sörtől mámoros állapotban kimentem az udvarra, hogy elszívjak egy cigarettát. Szeretem a nyári estéket ilyenkor hűvös szellő öleli körül az embert, ami nagyon jól esik egy forró nap után. A csillagok pedig ragyognak az égen. Ilyenkor csak elfekszik az ember egy nyugágyon ahogy en is tettem és boldog mámorban eregeti a füstkarikákat és elmélkedik. Visszaidéztem éltem azon szakaszát, amit a sport határozott meg. Én mondom senki nem volt aki lekörözött volna engem futásban. Versenyszerűen űztem a hosszútávot és a terepfutást is. Rengeteg kisebb szabású versenyt nyertem. Istenemre ha életcélom lett volna, akár még sokra is vihettem volna. De más elképzeléseim voltak jövőmet illetően így sajnos tanulmányaim miatt abba kelett hagynom a versenyzést. Ahogy töprengtem odajött hozzám házigazdám kutyája és elkezdte nyalogatni a kezemet. Nagyon aranyos és barátságos kutya volt, ismert már engem. Megsimogattam fejét és becézgettem kicsit azt szerette. Sajnos hiányzott az egyik lába, mert belelépett egy csapdába amikor az erdőbe vitték sétálni, így le kelett vágni. Szomorú sors ez egy állatnak aki annyira szeretni a szabadságot a futást mint ő szerette. De megtanult együttélni hiányosságaival és gazdái boldog szeretetét élvezve élte életét. Egyszercsak
köszönt valaki:
-Szevasz.
Hátranéztem és egy ismeretlen arc bontakozott ki az esti homályban.
-Helló-köszöntem vissza.
-Én a Laci csoporttársa vagyok. Elég jó ez a buli nem?
-Igen én már sokszor voltam iss, gyerekkori barátok vagyunk.
-Atya isten - kiáltott fel mikor észrevette a kutyát. - ennek a kutyának három lába van?????
-Nem. Négy lába van, feleltem neki.
Mondani akart valamit, de megakadt a szó a torkán és homályos tekintettel kémlelt, mint aki arra próbál rájönni normális vagyok e? Egyértelmű ténynek mondtam ellent és arra próbált rájönni vajon miért? Aztán hirtelen tűz lobban tekintetében, mint akinek hirtelen bevillant a tény: hülyére veszem. Éreztem ennek következményei lesznek és mivel termetét tekintve majd másfélszer akkora volt mint én és reakciójától semmi jót nem vártam így felpattantam és futásnak eredtem. A kutya mintha agyunk egy rugóra járna utánam eredt. Futottam ahogy a lában bírta és amikor hátranéztem láttam, hogy a srác üldöz. Nem baj gondoltam nincs ki engem lekörözzön. Engem aki annyi versenyt nyert akar elkapni ez a melák? Magabiztosan szaladtam az üres utcákon nyomomban a kutyával és a dühös üldözőmmel. Egyszer csak megvillant periférikus látásomban a kutya. Hogy lehet ez? Engem aki annyi versenyt megnyert leköröz egy három lábú korcs?? Értetlenül és tehetelenül figyeltem ahogy egyre inkább gyorsabb és gyorsabb lesz nálam és szép
lassan lehagyott. Lehagyott???? Hogyan??? Hitetlenkedve próbáltam rákapcsolni, de lehetetlenség volt utólérni. Egyre inkább távolodott tőlem. Aztán hirtelen elestem. Üldözőm utolért és elgáncsolt. Hatalmasat estem. Még mai napig is jól emlékszem a fájdalomra ami belém hasított akkor. És mégvalamire emlékszem ami még a fájdalomnál is roszabb volt. A tény hogy gyorsabbak voltak nálam. Mindketten. Egész eddigi futásban elért eredményeimnek dicsősége és a magamról alkotott kép hirtelen szertefoszlott. Semmivé vált és ez sokkal jobban fájt, mint az esés okozta sebek és zúzódások. Felborult bennem minden és beletörődtem sorsomba. Mostmár mindegy, hazugság az
életem. Vége mindennek. Nem érdekell a sorsom. Ilyen és ehez hasonló gondolatok gyötörtek amikor hirtelen bevillan valami. A megvilágosodás villámként hasított belém és földöntúli boldogságot kölcsönzött nekem.
- Már mindent értek! - kiáltottam és elkezdtem nevetni.
Boldog nevetés gyötört, de milyen szép is volt. Minden ami gyötrelem ért az elmúlt percekben szertefoszlott és földöntúli öröm uralkodott bennem. Tudotosul bennem az ok ami lomhaságomat okozta. Tudtam jól, hogy mit kell tennem. Tudtam változtatnom kell a dolgokon és újból én leszek a legjobb. Tudtam, hogy minden azon múlik mennyire vagyok igaz és őszinte. Ha úgy élek újra bajnok lehetek. Ugyanis a hazug embert hamarabb utól érik mint a sánta kutyát.
Igen tisztelt Kollégák,
a megerőltető üzleti évet az előző évekhez hasonlóan idén is közös karácsonyi mulatsággal szeretnénk befejezni.
Mivel tavaly néhány igen sajnálatos közjátékra került sor, szeretném a menedzsment figyelmét néhány "játékszabályra" felhívni, hogy a meghitt ünnepet megfelelő keretek között tarthassuk meg.
1.) Amennyiben lehetséges, a dolgozók saját lábukon érjék el a kijelölt szórakozóhelyet, azaz céges karácsonyunk színhelyét, ne pedig erősen illuminált állapotban hozzák be őket józanabb kollégáik. Kérem, tekintsenek el egy esetleges - kora reggeli óráktól kezdődő - előünnepléstől.
2.) Nem vesszük jó néven, ha a dolgozó(k) széket(széküket) közvetlenül a hidegtálas büfé asztalok elé helyezik. Szedés után valamennyien fáradjunk tányérunkkal vissza a kijelölt helyünkre!
Sajnálattal kell megállapítsuk, hogy a "Különben a Kovács fölzabálja előlem az összes libamájat" indoklást sem áll módunkban elfogadni.
3.) Pálinkat, bort, pezsgőt még késői időpontban se igyunk közvetlenül az üvegből. Pláne akkor nem, ha az elfogyasztott finomságok darabkái még ott virítanak arcunkon, esetleg még éppen szánkban morzsoljuk őket. Az "alkohol fertőtlenít" megjegyzés bizony nem csökkenti valamennyi dolgozó fenntartását azokkal a palackokkal szemben, amelyekbe más dolgozók beleittak és amelyekben kedélyesen úszkálnak az ételmaradékok.
4.) Meg szeretnénk kérni azt az illetőt, aki tavaly a forralt bort csipkebogyótea + ólommentes benzin keverékre cserélte, hogy az idén mellőzze ezt a tréfát. Bizonyára még emlékszünk mindannyian, hogy mi történt néhai Szilvásy kollégánkkal, amikor a harmadik pohár után felkereste a dohányzásra kijelölt helyet...
5.) Ha netalán valakit a számos ízletes étel és ital élvezete után rosszullét gyötörné, úgy nagyon kérjük, keresse fel az erre a célra kijelölt helyiséget. A főnök tavaly nem igazán volt elragadtatva aktatáskája váratlanul előbuggyanó tartalmától.
6.) Amikor karácsonyi dalokat énekelünk, az eredeti szövegekre szorítkozzunk. Néhány friss tanoncunk még nem nagykorú, így feltehetően zavarba hozhatók bizonyos szövegrészletekkel.
Itt szeretnénk megemlíteni, hogy a férfi kollégák közül néhányan még nem jelentkeztek az apaság megállapításához nélkülözhetetlen vérvizsgálatra. Jelenleg GYES-en lévő kolléganőnk, Nagy. K. Béláné ugyanis határozott összefüggést vél felfedezni a tavalyi céges karácsony és az idén szeptemberben született Klára lánya fogantatása között.
Ha valamennyien tartjuk magunkat fent említett viselkedési normákhoz, akkor az idei karácsonyi bulinak is nagy-nagy sikere lesz!
Üdvözlettel,
Vezetőség
Egy ember bemegy a kocsmába és leül a pulthoz. Ahogy beszélget a kocsmárossal, azt mondja neki:
- Ide figyeljen, akar fogadni velem egy dollárba, hogy meg tudom harapni a jobb szememet?
A kocsmáros belemegy, az ember kiveszi az üvegszemét, megharapja, visszateszi, megnyerte a dollárt. Iszogat megint, majd megszólal:
- Akar fogadni velem tíz dollárba, hogy meg tudom harapni a bal szememet?
A kocsmáros gondolja, hogy ez lehetetlenség, úgyhogy belemegy a fogadásba. A vendég kiveszi a műfogsorát, és megharapja vele a bal szemét, megint megnyerte a tíz dollárt. Egy idő múlva kiissza a poharát, majd odafordul a kocsmároshoz:
- Fogadna velem 100 dollárba, hogy ezt a poharat ráteszem a bárpultra, és úgy bele tudok pisilni, hogy semmi nem megy melle?
A kocsmáros, aki mérges, mert elvesztette a pénzt, kap az alkalmon, és fogad vele. A férfi felteszi a poharat a pultra, és elkezd bele pisilni, de minden melle megy. A kocsmáros megnyerte a 100-ast, boldogan teszi el, és megkérdi a vendégtől:
- Már ne haragudjon, de hogy gondolta, hogy bele tud pisilni a pohárba anélkül, hogy mellé menne?
- Nem gondoltam, hogy meg tudom csinálni, - mondja a vendég - de látja azt a vendéget a sarokban? Azzal fogadtam 500 dollárba, hogy rápisilek a pultjára, és maga örülni fog neki.
Felirat egy kocsmában:
"Kérjük ne dobjanak égő cigarettacsikket a földre, mert megégetheti a távozó vendégeink tenyerét és térdét!"