-
ViccFaktor »
-
Ügyvédes viccek 47. oldal
Gyilkossági ügyben véd az ügyvéd egy embert. Nagyon úgy néz ki, hogy a védence a tettes, de az áldozat holtteste nem került elő, így nem bizonyítható a tett.
Hogy megnyerje az esküdteket, az ügyvéd kieszel egy trükköt:
- Tisztelt esküdtszék! Hogy bebizonyítsam védencem ártatlanságát, az úgynevezett áldozat egy percen belül belép azon ajtón , és tisztázza védencemet!
Valamennyi esküdt odanéz, várnak, de nem történik semmi.
- Nos, tisztelt bíróság, azt hiszem, ez elég jó példa volt! Gondolják el: önök mindannyian odanéztek az ajtóra, várták, hogy belépjen rajta az, akit állítólag védencem gyilkolt meg. Ez azt bizonyítja, hogy a lelkük mélyén tudják: nem történt meg gyilkosság!
Az esküdtek láthatóan zavarodottan mennek tanácskozni, majd visszajönnek, és kimondják:
- Bűnös!
Az ügyvéd felháborodva kérdi:
- De hát mindannyian odanéztek az ajtóra, nem?
- Igen, mi mind odanéztünk ? mondja az egyik esküdt.
? De a védence viszont nem!
Kolompár a bíróság elé kerül, azzal a vádolják, hogy megvesztegetett egy rendőrt tízezer forinttal, ám ő a vád hallatán méltatlankodik.
- Kérem, szó sincs vesztegetésről - mondja, - csak fogadtunk az engem leállító rendőrrel. Ő megszondáztatott, a műszer szerint piás voltam. Erre én azt mondtam, hogy fogadjunk tízezer forintba, hogy most el fogja venni a jogosítványomat. Ő azt mondta, hogy fogadjunk, hogy nem. Ő nyert.
Bíróságon.
Vádlott: Bíró úr, a kirendelt védőm helyett másik ügyvédet szeretnék.
Bíró: Miért?
Vádlott: Mert teljesen közömbös az ügyemben!
Bíró: Ügyvéd úr! Mi erről a véleménye?
Ügyvéd: Tessék? Elnézést bíró úr, nem figyeltem...
Bekopogtat a város legsikeresebb ügyvédéhez a városi lelkész adományért:
- Uram, Ön nagyon sikeres ügyvéd, szép vagyonnal. Kérem, adakozzon az egyház javára.
- Tisztelendő úr, hallott róla, hogy apám halálos beteg, és anyám összes pénze elment az ápolására?
- Nem, nem hallottam.
- És arról hallott, hogy a bátyám a háborúban elvesztette mindkét lábát, és segélyekből kell, hogy eltartsa a feleségét és mind a hat gyerekét?
- Nem hallottam.
- És azt hallotta, hogy a húgom férje meghalt egy autóbalesetben, egyetlen fillér nélkül hagyva a családját?
- Nem. Sajnálom.
- Nos, gondolja, hogy ha nekik nem adok egy fillért sem, akkor majd pont az egyháznak fogok?
A főnököm a múltkor fontos ügyfeleket várt, egy komoly üzlet volt kilátásban. Megkért, hogy én is vegyek részt a tárgyaláson. Gondoltam, mielőtt a vendégek megérkeznek, még kimegyek a mosdóba. Mire visszaértem már ott ültek mindannyin a tárgyalóban. Felálltak, hogy üdvözöljenek. Az egyik férfi felém nyújtotta a kezét. Az én kezem vizes volt, de mit tehettem, kezet fogtam vele. Erre a főnököm megjegyezte: "Remélem, csak víz volt az!"
Mire én: "Jaj, tényleg! Visszamegyek a mosdóba, mert elfelejtettem kezet mosni!"
Az üzlet végül nem jött össze.
Két pszichiáter beszélget:
- Kolléga úr, a praxisában mi volt a legbonyolultabb eset?
- Egyszer volt egy páciensem, aki nagyon kórosan viselkedett. Egy álomvilágban élt, a fejébe vette, hogy van egy gazdag nagybátyja Brazíliában, aki meghalt és minden vagyonát ráhagyta. Egész nap csak otthon ült, nem járt dolgozni, nem nézett tévét, egyáltalán, semmit sem csinált, csak az ügyvéd levelére várt. Nyolc éven keresztül kezeltem, nagyon lassan gyógyult, állandóan arról beszélt, hogy bármelyik nap megérkezhet a levél, amiben az örökségéről írnak. Gondolja el, kolléga, nyolc hosszú éven át beszélgettem vele, győzködtem, hogy az egészet csak kitalálta. Már majdnem sikerült meggyógyítanom... amikor aztán megjött az a rohadt levél!