-
ViccFaktor »
-
Ügyvédes viccek 63. oldal
Trianonban tárgyalnak az országok további sorsáról a világháború után. A tárgyalás közepén jelentkezik a magyar küldött, hogy szólni kíván.
- Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat.
A többiek nem igazán értik, kérdi az elnök, szeretné-e a magyar ha a hozzászólását jegyzőkönyvbe vennék-e.
- Á nem, nem kell. Csak úgy mondtam...
A tárgyalás folytatódik, megint szólni kíván a magyar:
- Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat.
Megint kérdik, jegyzőkönyvbe akarja-e vetetni? Mondja:
- Nem kell, csak úgy mondtam...
A tárgyalás folytatódik, a magyar megint szólásra kér engedélyt:
- Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat.
A román küldöttnek már vörös a feje! Üvöltve kifakad:
- De hiszen akkor mi még itt sem voltunk!
Mire a magyar:
- Na, ezt vegyék jegyzőkönyvbe...
Hat sebész iszogat, és arról beszélgetnek, milyenek az ideális páciensek.
Mondja az első:
- Én a művészeket szeretem a legjobban. Amikor műtét közben felvágom őket, szinte érzem a belőlük áradó sugárzást és fényt.
- Az semmi! - mondja a másik. - A legjobbak a könyvelők. Az összes belső részük pedánsan helyezkedik el és még be is van számozva!
- Ugyan már! - fanyalog a harmadik. - A könyvtárosok az ideális betegek. Minden belső szervük ABC sorrendben található.
- Próbáljátok ki a villanyszerelőket! - így a negyedik. - Minden belső szervük színkódos!
Az ötödik is megszólal:
- Személy szerint én a mérnököket kedvelem. Ők mindig megértőek, ha esetleg a műtét végén kimarad néhány alkatrész.
- Mit tudtok ti a műtétekről! - szól közbe a hatodik sebész. - Az ideális páciensek természetesen az ügyvédek! Csak két szervük van: a szájuk és a hátsó felük - és képzeljétek, minden gond nélkül felcserélhető a kettő!
Két ügyvéd találkozik.
- Hogy vagy? - hazudja az egyik...
Kohn bácsi minden ebédidőben bezárja boltját, a szelet kenyerével és a heringkonzervjével átballag a szemközti étterem mellé. Leül a konyha mellé, előveszi az ebédjét, és a finom kiáramló ételszagot szagolgatva elfogyasztja egyhangú ebédjét.
Feltűnik ez az étterem vezetőjének, aki bírósághoz fordul, pénzt követelve.
- Ez az ember minden nap a mi éttermünk ételeinek illatát fogyasztja - kezdi a vádaskodást a menedzser. - Ezzel komoly élvezeti értékhez jut, amiért fizetnie kell nekünk!
A bíró a vádlotthoz fordul:
- Mit tud erre felhozni?
Kohn bácsi nem szól semmit, csak előhúz a zsebéből egy halom aprópénzt, és a menedzser elé tartja.
- Maga meg mit csinál? - kérdi a bíró csodálkozva.
- Bíró úr, kiegyenlítem a tartozásom. A felperes is szagolgathatja egy ideig a pénzemet...
Egy kisfiú odamegy az apjához és megkérdezi:
- Apa, az ügyvedek igazat is mondanak néha?
- Persze fiam, az ügyvédek BÁRMIT képesek megtenni, csak hogy megnyerjenek egy ügyet.
Svéd bíró a vádlotthoz: Mondja csak, mit csinált maga az október 11-ről március 8-ra virradó éjszaka?