Két zsebtolvaj beszélget:
- El sem tudod képzelni, mennyire megromlott a közerkölcs.
- Mi történt veled?
- Tegnap óvatosan benyúltam egy egészen intelligens kinézetű ember zsebébe. Képzeld, ez a gazember olyan óvatosan lehúzta a kezemről a köves gyűrűt, hogy észre sem vettem!
- Honnan tudod, hogy valaki félig katolikus, félig pedig zsidó?
- ???
- Amikor gyónni megy, ügyvédet is visz magával.
Az özvegy Kohn-né panaszkodik a rabbinak, hogy nagyon egyedül érzi magát. Azt mondja a rabbi:
- Menj újra férjhez! Ajánlok egy nagyon rendes zsidó férfit, aki nem iszik, nem dohányzik, nem kártyázik...
- Na jó, de akkor mit fogok én megtiltani neki?
- Ez komolyan megtörtént!!! 100%! És hála nem nekem volt égés, hanem egy "sötétbőrű kisebbségi" (továbbiakban roma) családnak. Nos: Ülünk a vonaton. Kis roma csaj, olyan 3-4 éves eszi a szotyimagot, a héját meg a földre köpködi. Mire az anyja tarkón vágja és emígyen nyílvánul meg:
- Háá, de Láurra! A szotyi mágot azt ne töptöd széjjel, mert idejön a kalauz bácsi és fa....t a szájadba veri...
Mondanom se kell, fuldokolva röhögtünk, de még napokkal utána is...
- Sétáltam a belvárosban, és észrevettem, hogy már minden gyalogos elindult a zebrán, mert zöld volt a jelzés, miközben egy vak ember fehér bottal még mindig ott áll. Megkérdeztem, hogy átkísérhetem-e, ő megköszönte és belémkarolt. Már a zebra közepén jártunk, amikor elkezdett hízni a májam, hogy én milyen baromi rendes vagyok, több száz ember közül én vettem észre ezt a szerencsétlent és ez most a mennyekben biztos egy baromi nagy pirospont nekem. Na, amíg így áradoztam magamban, teljesen megfeledkeztem a világtalanról, és átérve a járdára, én ösztönösen kikerültem a villanyoszlopot, a szerencsétlent meg nekivezettem. Akkorát kongott, mint egy ház. Utána meg még ott csörömpölt a botjával. Hiába kértem elnézést, szerintem még ma sem hiszi, hogy nem direkt vezették az oszlopnak.
- Haver mesélte, hogy éjjel (otthon) témázgatott a feleségével, az asszony volt fölül (lovagló póz tudod), elég jól belejöttek, észre sem vették, hogy a négy éves fiacskájuk közben bejött a szobába, csak akkor figyeltek fel rá, mikor megszólalt: VIGYÁZZ ANYÚ LE NE ESSÉL! Hát képzeld el!
- DÖNGETTEM A 100-AS SKODÁVAL A 4-ES FŐÚTON, és kifogtam egy igazoltatást. Megállit a rendőr, ´potkivánok, stb. Miután megnézte a papirjaimat, megkért hogy szálljak ki a kocsiból, és nyissam fel a csomagtartót. Elindulok előre, mire rámkiabál: "Ne a motorháztetőt nyisd fel, mit nézzek a motorodon"...
- Ülök az 1-es tuján, velem szembe meg leül egy bombázó lány. Indul a villamos, következő állomásnál fölszáll egy cimbora. Odajön, lejattolunk. Legnagyobb meglepetésemre odahajol a csajhoz: puszi-puszi. Mondom: mi van, te ilyen jó nőket ismersz? Aszondja: nem. Akkor miért pusziltad meg? Válasz: aszittem a barátnőd. Mondom: sajnos életemben először látom a lánykát:))) Persze a helyzet ciki volt nagyon, a gyerek a következő megállóban át is szállt a másik vagonba, mi meg a lánnyal próbáltuk kerülni egymás tekintetét. Aztán amikor végül mégis összeakadt, egyszerre tört ki belőlünk a röhögés.
- Ballagás a gimiben. Mindenki meghatottan áll, az igazgató beszédet mond, elérkezik a végszó, felcsendül a Honfoglalás zenéje. Egy öreg bácsi állt mellettem és a zenét hallva megkérdezi. "Ne haragudj, ki énekel?" Válaszoltam: " A Demjén Ferenc" (legalábbis én így emlékeztem, tényleg ő nyomja a honfoglalás zenéjét??) Erre a papa megkérdezi: " Szép hangja van, hányadikos a Feri??" Na, hát az eredményt le kell írnom?? Nem volt valami komoly a ballagás további része.
- Tegnap hallottam, hogy egyszer vot egy színházi előadás asszem talán Nagyatádon de nem biztos, és jött egy nyugdíjas csoport. Természetesen ez már előre festi a helyzetet, hogy ebből valami hülyeség sül ki mert ugye a nyugdíjasok nyomják a legdurvábban, na szóval szó mi szó, megérkezik a csoport a darabra kb 20 perccel a kezdés után. És tetvészkednek be a székjeikbe mire a következő szöveg hallható a darabban (ugye mint beleírt és oda tartozó sor hangzik el a színész szájából): "Ilyenkor kell jönni paraszt?!" Erre az egyik nyugdijas feláll és elkezdi: "Elnézést kérünk, de hát lerobbant a buszunk és hát jöttünk ahogy tudtunk, nem a mi hibánk, bocsássanak meg" Erre kitör a röhögés az egész színházban, a színészek fetrengenek, és hát mit ad Isten, függönyök le és 10 perces kényszerszünet míg mindenki magához tér rendesen.
A plébános úr a hittanórán a lelkiismeretről beszél a gyerekeknek:
- A lelkiismeret egy belső hang, ami figyelmeztet, ha rosszat gondolsz, vagy teszel.
Erre megszólal Józsika a hátsó padból:
- Igen, én már hallottam, de nem szoktam rá hallgatni. Apukám azt modta, hogy ne dőljek be mindenki meséjének.
Egy sráccal először találkoztunk. Nagyon jól kijöttünk egymással, rengeteget beszélgettünk meg röhögtünk.
Hát, mit ne mondjak, azon az estén kicsit túlzásba vitte az ivást.
- Fogadjunk, hogy rózsaszín a bugyid! - mondta.
Mindenki felénk fordult, csönd lett. Teljesen leégtem, de azért meg akartam mutatni neki.
- Okés, mennyiben fogadjunk? - kérdeztem.
- Adok egy ötezrest, ha te nyersz, ha viszont csak egy kicsit is rózsaszínűnek látom a bugyidat, jössz nekem tízezerrel.
Gondoltam, ez begolyózott, hát igent mondtam. De rögtön utána eszembe jutott, hogy hiába jöttem egyértelműen fehér bugyiban, egy részeg srác bármit rózsaszínnek láthat. Így hát megmondtam neki, hogy inkább holnap találkozzunk ugyanitt ugyanekkor, és akkor majd megmutatom neki, hogy mennyire nincs igaza. Elfogadta.
Másnap direkt fekete bugyit vettem fel, zöld szoknyával. Megérkeztem a szórakozóhelyre. Rögtön kiszúrtam a srácot, aki azonban most egy szőkével az oldalán érkezett.
Odamentem hozzájuk, de még mielőtt köszöntem vagy leültem volna, megszólított a srác:
- Hé, kislány, kapd le a szoknyád, hadd lám a bugyidat!
Legszívesebben ordítva kirohantam volna, de az üzlet, az üzlet. Megmutattam neki a fekete bugyimat. Bólintott, majd szó nélkül a kezembe nyomott egy ötezrest. Szemmel láthatóan boldog volt. Meg is kérdeztem:
- Hé, mit röhögsz, veszítettél!
A szőke csaj értetlenül bámult, majd elkezdett a pénztárcájában kotorászni. A srác megszólalt:
- Tudod, kiscsaj, tegnapelőtt fogadtam ezzel a lánnyal tízezerben, hogy ma, amikor eljövünk ide, az első csaj, akit megszólítok, első szóra megmutatja nekem a bugyiját.
Megkövülten bámultam rá. Majd pofon csattant, és sírva rohantam el.