-
ViccFaktor »
-
Vicces történetek 102. oldal
Tényleg megtörtént, kb. 30 éve, még az "átkosban", amikor csak három évente egyszer kaptunk (ha kaptunk) útlevelet Nyugatra, ennek következtében a magyar turista ritka volt, mint a fehér holló.
Franciaországban nyaraltunk a családdal, és eléggé általános véleményként fogalmazódott meg bennünk, hogy a francia nők hírükkel ellentétben nem igazán szépek. Valamelyik Loire-völgyi kastélyban jártunk éppen, amikor megláttunk egy kifejezetten csinos "bombázót", mire is apukám megszólalt: na végre egy jó francia nő. Mire is a hölgy kedves mosollyal: "Maguk is magyarok"?
Félkész, előre fagyasztott nudlit csináltam, édesre. Ősöket le tudtam passzolni pár napra vidékre, és tudjátok, hogy van ez. Egy idő után unod a házhoz szállított pizzát és elkezdesz alkotni.
Gondoltam, nem lesz gond.
Úgy kezdődött az egész, hogy: tudtam, hogy kell a vízbe egy kis só, amiben felfőzöm, ezért tettem bele, majd föl a tűzre, ott jó helyen van. Aztán párhuzamosan vele csináltam a prézlit. Elsőre az olaj lett sok, aztán a zsemlemorzsa - b***zus leég a nudli, megkeverem - öcsém ordít a lakás másik feléből: "leégett a prézli!" Kösz, én meg már azt hittem, hogy a füstölés gyárilag hozzátartozik. Segítsünk a dolgon, porcukrot adok hozzá. Mi, vazzeg, ez karamellizálódik! Gyere föl az aljáról te rohadék! Leveszem a tűzről. Jó, ez rendben lesz. Öcsém ordít: "Góóóóól!" Bemegyek, megnézem a visszajátszást a tévében, ja, ez tényleg szép volt. De szépen hozzák ki. Mi, ezért minimum egy szabadrúgás!..........Mit csinálok itt már egy tíz perce? Sprint vissza a konyhába. Tudtam, - hogy szülnél sünt - forr a víz a nudli alatt, ami összeállt egy konstans tömeggé. Nem baj, le a tűzről, leönteni a vizet, vissza a tűzre rá a prézlit. Ja, hogy zárványok vannak benne tele vízzel, és ez csak akkor derül ki, amikor már kevered a trutyit. Kit érdekel! Kell még egy adag prézli. Az olaj-zsemlemorzsa arány megint nem tökéletes, de nem baj, megoldjuk, leöntöm az olajat. Ja, hogy ez forró és nyomot hagyott a mosogató alján. Nem baj, majd azt mondom, hogy már korábban is ott volt, hátha elhiszik. Kész az anyag, és még csak alig füstölt, rá a nudlira. Igen, közben az is megégett, de oda se neki, jó lesz. Keverem még egy kicsit az egyre inkább lávaszerű anyagot, majd elordítom magam: "Kész a főzelék!"
Az elején írtam, hogy tettem bele sót, na igen.......Egy picit sok lett. Olyan íze volt, mint a krumplifőzeléknek, füstölt csülökkel. Leszámítva a csülköt. Végül is kenyérrel és a vasárnapról maradt rántott hússal egész jó íze volt. De leszűrtem a tanulságot: a főzés nem véletlenül a nők dolga.
Tisztelt Temetkezési Vállalat!
Nem vagyok egy panaszkodó típus, de ami tegnap történt, az egyszerűen felháborító!!!
Először is: nem a kijelölt ravatalozóba irányítottak bennünket,s veterán anyánk helyett félórán keresztül sirattunk egy öngyilkos prostituáltat! Ezután egy órán keresztül sírtunk halott nélkül, ugyanis valaki helyett tévedésből eltemették az anyánkat! Halott nélkül ugyebár nincs temetés, így aztán kiásták, s bár kissé sarasan, de felravatalozták! Ezt követően a gyászzenét összecserélték a Boney M. együttes "Bahama mama" című számával. Az unokák táncra perdültek a ravatalozóban úgy kellett lefogni őket...
A szónok még így is késve érkezett, s nem elég, hogy raccsolt, ráadásul a búcsúbeszédeket is összecserélte, s arról a bácsiról beszélt, aki helyett tévedésből eltemették az anyánkat.
A gyászoló tömeg könnyezett. . . a röhögéstől, mikor anyánkról ilyeneket mondott: "...fiatal korától kezdve pödörte kackiás bajuszát..."
Olyan unokákat sorolt föl, akikről nem is tudtunk, s anyánk négy szép lányáról beszélt, közben pedig hatan vannak, s valamennyien fiúk. Aztán végre elindultunk a sír felé. Sietni kellett, mert késésben voltunk, így aztán úgy robogott a halottat szállító kocsi, hogy csak futva tudtuk követni!
A fiatalabbaknak izomlázuk lett, az idősebbek csak akkor értek oda a sírhoz, mikor már indultunk visszafelé. A kocogó gyászmenetünket keresztezte egy egyházi temetés menete,s az úttörők összekavarodtak a ministránsokkal.
Ekkor még azt hittük, külön szerencse, hogy egymás mellé esett a két sír, mert legalább nem kallódtak el a gyerekek. A kocsiról leemelték a koporsót, s a feneke egyetlen reccsenéssel kiszakadt. Igaz, azonnal visszakalapálták három szöggel, de a sírásó minden második ütésnél az ujját találta el, s úgy káromkodott, hogy a szomszéd sírnál elájult a pap. A két sírnál egyszerre beszélt a pap és a szónok, s képzeletben hol a mennyben jártunk, hol a Pártközpontban.
Tisztelettel: Z. Vilmos
Válaszlevél:
Tisztelt Z. Vilmos!
Köszönjük panaszos levelét! Igazán jólestek sorai! Önnek mindenben igaza van! Sajnos még sok apró kis hiba akad a temetéseinknél!
Reméljük azonban, hogy mire Önre sor kerül, már hiba nélkül temetkezünk, s Önnek nem lesz majd semmi kifogása velünk szemben! Bízva a mielőbbi találkozásban...
Tisztelettel : a Temetkezési Vállalat
Egy községi monográfia megjelenése után megállított egy idős bácsi a boltban. Hallotta, hogy megjelent a könyv, de neki nagyon sok családi, a községgel kapcsolatos képe van otthon. Mondtam neki, miért nem hozta el nekem, korábban a helyi újságban is benne volt, hogy a könyvhöz gyűjtök képanyagot. Mire az öreg:
-Én ki nem adom a képeket senkinek! De bekerülhetnek még a könyvbe?
-Persze - mondtam. - Megveszi a könyvet, kinyitja és belerakhatja az összeset.
Miért jó magyarnak lenni?
1. Nem haragszom meg, ha a szomszédom feljelent, mert tegnap én jelentettem fel őt.
2. Van Suzukink.
3. Sírva tudunk vigadni.
4. Minden jóban találunk valami rosszat.
5. Mi találtunk fel mindent (a spanyolviasz kivételével).
6. Jókat röhögünk a saját bajunkon.
7. Vannak dolgok, amiben a világelsők között vagyunk (alkoholisták, öngyilkosok).
8. A jég hátán is megélünk (a globális felmelegedés miatt csökken az életterünk).
9. Mindig van még egy lyuk a nadrágszíjon.
10. A világ bármely táján nyugodtan káromkodhatunk, nyelvünket úgysem érti senki (kivéve az éppen mindig arra lófráló honfitársaink).
11. Nem tér el a véleményünk a körülöttünk lévő országokétól! Egyformán szeretjük egymást!
12. Magyarország nagy volt!
13. A világon a legjobb borunk volt!
14. A focink a világon a legjobb volt! Még az angolokat is megvertük!
15. A napsütésünk a legjobb! Egyre több ember barnul!
Nyáron, nagy melegben mentünk bevásárolni.
Ahogy bekanyarodtunk a Tesco parkolójába, a kormány gömbcsuklója kiugrott. A férjem nagy nehezen azért beparkolt, mondta, hogy amíg bevásárolok megjavítja a kocsit. Ahogy visszafelé toltam a bevásárlókocsit,láttam, hogy az autónk eleje fel van emelve, és alatta fekszik a férjem.
Kilóg a kocsi alól két szőrös lába, és rövidnadrágjából kikandikál a szerszáma. Néhány szájtáti meg ott vigyorgott. Leguggoltam, és egy gyors mozdulattal visszapakoltam a helyére.
Ahogy felálltam, ott láttam állni a férjemet az autó túloldalán.
Hosszúnadrágban!
Rövidnadrágban a szerelő volt. Három öltéssel kellett összevarrni a homlokát, meglepetésében úgy beverte a fejét az alvázba.