Unalmas hétköznapok
Unalmas hétköznapok
Unalmas hétköznapok
Egy férfi borotválást kér a borbélynál. A borbély, hogy jobban kifeszüljön a bőr az arcán, ad neki egy fagolyót:
- Vegye ezt a szájába, akkor sokkal szebben tudom borotválni.
- Rendben. - feleli a vendég és berakja a golyót a szájába, majd teli szájjal megkérdezi:
- És mi van akkor, ha véletlenül lenyelem?
- Semmi gond. - feleli a mester.
Majd holnap visszahozza, ahogy mások is.
A cowboy odamegy az indiánhoz, aki épp birkát legeltet:
Cowboy: – Szia Indián! Beszélhetek a kutyáddal?
Indián: – Kutya nem beszélni.
Cowboy: – Szia Kutyus, mizujs?
Kutya: – Semmi különös. (Az indián teljesen elképed.)
Cowboy: – Ez az indián a gazdád?
Kutya: – Jaja.
Cowboy: – És jól bánik veled?
Kutya: – Nagyon jól. Kétszer megsétáltat, jó kajákat ad és heti egyszer elvisz a tóhoz játszani. (Az indián alig hisz a fülének…)
Cowboy: – Indián, beszélhetek a lovaddal?
Indián: – Ló nem beszélni.
Cowboy: – Helló Ló, hogy vagy?
Ló: – Királyul. (Az indián teljesen hitetlen arccal néz…)
Cowboy: – Ez az indián a gazdád?
Ló: – Ja.
Cowboy: – És hogy bánik veled?
Ló: – Egész jól, lovagol velem, lecsutakol és istállóban tart, amikor rossz az idő. (Az indián teljes sokkban.)
Cowboy: – Indián, beszélhetek a birkáddal?
Indián: – Birka hazudni…
Stirlitz megy az erdőben, amikor megreccsen a bokor.
- Legközelebb nem hagyom otthon a pisztolyomat – gondolta Stirlitz.
- Legközelebb? – gondolta a medve.
Áron, a kocsis felvesz a kocsijára egy rabbit. Útközben beszédbe elegyednek, és a rabbi végig azt mondogatja, milyen nehéz is az ő hivatása. A kocsis azt javasolja, hogy cseréljenek egy rövid időre. A rabbinak tetszik az ötlet, végül is kocsisnak lenni könnyebb. Csak azon gondolkozik, jó lesz-e a kocsis rabbinak. Ahogy beérnek egy faluba, két diák megszólítja a rabbiruhába öltözött kocsist, hogy ugye így meg úgy kell értelmezni a Szentírást. Áron fitymálóan nézi őket:
- Ezt nálunk egy közönséges kocsis is kívülről fújja! Hé, Jankele, állítsd meg a lovakat és magyarázd el ennek a két semmirekellőnek!
A munkaügyi ellenőr meglátogatja a falusi gazdálkodót.
- Szeretném, ha mondana pár szót az alkalmazottairól, és hogy mennyit keresnek magánál! - mondja neki.
- Hát, lássuk csak! - kezdi a gazda. - Van itt egy napszámosom, aki segít a földeken, havi 100000-et adok neki, plusz szállást és ellátást. Aztán van egy szakácsnő, aki főz, és még az állatoknál is segít. Ő 80000-et kap, szállást és ellátást. Ja, és van ez a félnótás, aki napi 16 órát dolgozik, hétvégeken is, és havonta egy húszast keres, emellett fizeti a rezsit meg az ellátást is.
Az ellenőr szeme felcsillan:
- Hoppá! Ez ám a kizsákmányolás! Ezzel a félnótással akarok beszélni!
Mire a gazda:
- Na, hát ez lennék én....