A festő magából kikelve mondja a kritikusnak, aki a képeit becsmérli:
- Hogy mondhatja ön egy képre azt, hogy rossz? Próbált ön már valaha is festeni?
A kritikus nyugodtan feleli:
- Nézze, én egy tojásról is meg tudom mondani, hogy rossz-e, pedig még sosem tojtam.
Korábban skizofréniás voltam, de köszi, most már jól vagyunk!
- Mi a különbség a WC, és a koporsó között?
- Semmi. Ha menni kell, akkor menni kell.
Egy férfi válóperes kérelmet nyújt be a bíróságon. A bíró megkérdezi tőle:
- Mi az oka, hogy el akar válni, uram?
- Az, hogy a feleségemmel mesés életet élünk.
- Ezt nem értem.
- Egyszer az a mese megy, hogy "Fáj a fejem", egyszer meg az, hogy "Most nehéz napjaim vannak".
Az iskolában a tanárnő a híres emberekről tart előadást.
- A híres emberek azok voltak, akik valami nagyot tettek valamilyen téren. Ilyen volt Kolumbusz Kristóf a felfedezések terén, vagy Edison a találmányok terén. Tudna valaki hasonló példát mondani?
Móricka jelentkezik:
- Nekem a nagyapám perecárus volt a Hősök terén.
Tüttyölt ratyli - magyar étel
Hozzávalók:
- másfél kiló nyersratyli
- egy jókora pese
- 2 csobolyó gönyézde (ha lehet, pöcörgősi)
- 3 csipet ciháta
Elkészítés:
A nyersratylit fertályórát posvásztjuk, míg csurmot nem enged. Szépen höllyén kipicskázzuk, a nyesedékből pedig apró csulmákat gyúrunk, ezek kerülnek a koshadtba. Közben a pocadékot megpeccsentjük, a ratylit pedig hagyjuk slottyanni. Tüttyölni csak akkor kezdjük, ha már jó vatyálós. A pesét lesolyvasztjuk, aztán már csak töttyentgetjük, mert hamar odakaphat...ahova nem szeretnénk.
Jó étvágyat!