Rétes
A cigány bemegy a pékségbe:
- Almás rétes van?
- Nincs.
- Meggyes rétes van?
- Nincs.
- Túrós rétes van?
- Nincs.
- Akkor milyen rétes van?
- Sörétes!!
A cigány bemegy a pékségbe:
- Almás rétes van?
- Nincs.
- Meggyes rétes van?
- Nincs.
- Túrós rétes van?
- Nincs.
- Akkor milyen rétes van?
- Sörétes!!
Nincs 7-es BMW-m. Nem vagyok városi, és nem lakom panelba. A világ egyik legnehezebb és legrosszabbul fizetett munkáját végzem és rajtam kívül még több milliónyian értik, mire gondolok, ha azt mondom, hé őstermelő. Családnevem megelőzi a keresztnevemet és nem szeretem, ha két pótkocsi léalmával megállít a rendőr. Büszkén gondolok a Mikro hitelre, a gazdák megmentőjére, az Agrokerre és Torgyán Józsira. Szeretem a déli harangszót, mert jön az ebéd, a házi pálinkát, mert megbutít. Itt élek a világ végén, almatermesztésben mi vagyunk a császárok, és igenis nálunk van az országban a legtöbb MTZ! Szabolcs megye! Én így szeretlek!
Haldoklik az öreg paraszt, és a városi rokona megkérdi:
- Hívjak orvost?
- Nem kell, fiam. Mi itt falun természetes halállal szoktunk meghalni.
Dévényi Tibi bácsi sétál a Balaton partján, amikor meglátja hogy a parton ficánkol egy aranyhal. Odamegy, visszadobja a vízbe, és már indulna tovább mikor megszólal a hal:
- Na és a három kívánság??
Mire Dévényi Tibi bácsi:
- Na jó, nem bánom... mondjad, mit kérsz?
Egy katolikus pap, egy református pap és egy rabbi egy autóban utaznak egy vallási konferenciára. Autóbalesetet szenvednek, de ép bőrrel megússzák mindhárman. Először az egyik pap kászálódik ki az autóból, rögtön keresztet vet:
- Uram, köszönöm, hogy megmentettél minket!
Aztán a másik pap is hasonlóképpen imádkozik. Végül a rabbi száll ki a kocsiból, és utitársai nagy meglepődésére ő is keresztet vet. Így szól hozzá az egyik pap:
- Mióta vettek ti zsidók is keresztet?
A rabbi válaszol:
- Ja, nem, csak ellenőríztem, hogy mindenem megvan-e: szemüveg, golyók, pénztárca, karóra.
Kémiaórán a tanár:
- Na, gyerekek, ha beledobom az aranygyűrűmet a savba, szerintetek feloldódik?
Az egyik gyerek:
- Nem, tanár úr.
- És miért nem?
- Mert akkor nem tetszene beledobni...