Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát melyin serenrodbn vnanak a bteűk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslő és az ultosó bteűk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteű lheet tljees össze-vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn bteűt mgaát, hneam a szót eszgébéen.
A paraszt bácsi igyekszik a Parlamentbe. Biciklijét a falnak támasztja, mire az őrök:
- Bácsikám, hát nem gondolja komolyan, hogy csak úgy letámasztja ide a biciklijét!? Hát ide politikusok járnak!
- Politikusok?! Igaza van, akkor lelakatolom.
- Évike, legyél az én tündöklő csillagom!
- Hogy gondolod ezt, Pisti?
- Este gyere fel, és reggel tűnjél el...
Lánykérés:
- Évente 14000 dollár a fizetése és a lányomat kéri feleségül? Vegye tudomásul, csak az iskoláztatására 45000 dollát költöttem!
- Nos, akkor ez több, mint 30% éves hozam a befektetésére.
Kovács hosszú tengeri hajóútra indul, de a második héten hajótörést szenved.
Egyetlen férfiként tizenkét gyönyörű hajadonnal együtt egy lakatlan szigetre kerül.
Nemsokára a hölgyek meg is egyeznek Kovács "használatát" illetően, testvériesen beosztják maguknak az egyetlen lehetőséget.
Néhány hónap elteltével azonban hősünk már igencsak fáradt, de a lányok megkövetelik, amit csak lehet.
Egy szép nap Kovács a tengerparton sétálva közelgő mentőcsónakot észlel.
Azonnal beúszik és a partra vontatja a ladikot, amelyben fiatal, izmos, jóképű férfi fekszik aléltan. Kovács vizet ad, éleszt, végre a jövevény magához tér és felnyitva szemeit, Kovácsra néz:
- Te kis huncut, te tetszel nekem...
Régen, általános iskolában, kedves szokás volt, hogy a nevünk első 2 betűjét összerajtuk.
Így lett Galambos Miklósból pl: GaMi, Horváth Ritából: HoRi, Kovács Marciból, meg KoMa.
De ez befuccsolt a gimiben, ahol olyan emberek voltak, mint GErendás CIlike, PIlisi CSAba, KAtona KInga és BUzgó ZIta.