Az iskolában szakfelügyelő van, és a tanár azt a feladatot adja a gyerekeknek, hogy mondjanak különféle bútorokat, amelyeket otthon használnak.
- Zolika?
- Szekrény, íróasztal.
- Jól van kisfiam. Jenőke?
- Fotel, ágy, cipőtároló.
- Nagyszerű.
- Pistike?
- A ... a ... afftal!
- Jól van Pistike, és még mi van nálatok?
- A ... a ... afftal!
- Jó, ezt már mondtad, mi van még?
- A ... a ... afftal!
- De Pistike, gondolkozz, mi az, amin édesanyád ülni szokott?
- A ... phi...phicsája!
A gyerekeket az oviban arról faggatja az óvónéni, hogy mi nincs a családjuknak?
Az első gyerek azt mondja:
- Nekünk nincs plazma TV-nk.
A második:
- Nekünk nincs autónk.
A harmadik:
- Nekünk nincs jachtunk.
Pistike jelentkezik:
- Nekünk mindenünk megvan, óvónéni.
- Hát ez meg hogy lehet? - csodálkozik az óvónéni.
- Úgy, hogy tegnap, amikor apukám tök részegen haza állított és bele hányt az egyik fiókba, anyu azt mondta, "na már csak ez hiányzott!"
- Na, Pistike, lássuk, mit tanultál a nyáron! - mondja a tanárnő a pótvizsgán.
- Mindjárt megmutatom, - feleli Pistike, - csak tessék előbb levetkőzni!
A tanárnéni azt mondja az órán:
- Gyerekek, mondjatok valamit, ami lehet sarki!
Felszólítja Pistikét:
- Hát lehet a pingvin, mert az a Déli sarkon él.
- Jól van Pistike, jót mondtál!
Móricka majd kiesik a padból, közben halkan mondogatja:
- Közért! Közért! Közért!
A tanárnéni Gáborkát szólítja fel:
- Hát például a fény. Amit az Északi-sarokon néha láthatunk, az a sarki fény.
- Jól van Gáborka, jót mondtál!
Móricka továbbra is jelentkezik, s közben azt mondogatja:
- Közért! Közért! Közért!
A tanérnéni a Móricka mellett ülő Józsikát szólítja fel. Mivel neki nem jut semmi eszébe, bemondja azt, amit Móricka suttog:
- Hát például a közért.
- Jól van Józsika, jót mondtál!
Móricka erre mérges lesz és elordítja magát:
- A k***A…
- Jól van Móricka, jót mondtál!
Pistike az út szélén áll, és keservesen zokog.
- Miért sírsz, kisfiam? - kérdezi egy néni.
- Azért, mert az anyukám azt mondta, csak akkor mehetek át az úton, ha minden autó elment, de még eddig egy sem jött!
Az iskolában a II. világháborúban elhunytakra emlékeznek. A tanító néni kérdezi az osztályt:
- Kinek a hozzátartozója halt meg akkor?
Pistike megszólal:
- Nekem a nagyapám Berlin mellett halt meg egy kisebb koncentrációs táborban.
Tanárnő:
- Jaj nagyon sajnálom, gyerekek álljatok fel 2 perces néma szünet.
Letelik a gyászszünet, akkor megszólal Móricka:
- Tanárnő nekem is a nagyapám halt meg, de nekem Auschwitzban.
Tanárnő:
- Jaj őszinte részvétem, gyerekek 5 perces gyásszünet!
Letelik a gyásszünet, megkérdezi a tanárnő:
- Móricka megtudhatnám, hogy hogyan halt meg a nagyapád?
- Persze: Jól berúgott és leesett az őrtoronyból.