Egy programozófeleség naplója

Augusztus 16.

Ma megismerkedtem Gyulával. Gyönyörű, vibráló zöld szeme van. Azt mondta programozó. Az jó. Én imádom a programokat. Egyik buliból a másikba. Bárcsak összejönnénk!


Augusztus 21.

Összejöttünk. Nagyon romantikus volt. Napfény, vízesés, szomját oltó szarvas, s mindez az egérpadon volt, amire feküdtünk. Közben a derekamat egy kicsit nyomta a monitor, de amikor a Gyula megmondta, hogy 14 colos, akkor arra gondoltam, hogy inkább kivárom a végét. Szegény Gyulám eléggé suta. Mikor kérdeztem, hogy mit keres olyan sokáig, azt mondta, hogy az inputot. Mikor megtalálta, hogy legközelebb könnyebben menjen, alkoholos filccel a hasamra írta: "click here". Remélem, hogy nem valami disznóság.


Szeptember 2.

Imádom Gyulát! Különösen azt szeretem benne, hogy pislogás nélkül képes végignézni egy egész Híradót. Azt mondta, hogy ha igazán szeretem, akkor levágatom a hajamat. Levágattam. Most már szerelmünk legszebb pillanataiban is látja a fülem alatt a monitort. Sajnos ezekben a pillanatokban a Gyula rendszerint lefagy. Engem idegesít.


Október 14.

Ma összeházasodtunk. Eljött a Gyula összes barátja, mind programozó. Ennyi szemüveget csak az OFOTÉRT kirakatában láttam. Kicsit kínos volt, hogy amikor alá kellett volna írni az anyakönyvet Gyuláról kiderült, hogy nem tud kézzel írni. Még szerencse, hogy a szomszéd szobában volt egy billentyűzet, hamar odakanyarította: Zsül. Így szokta aláírni az emiljeit. A nászéjszakáról a Gyula később úgy nyilatkozott, hogy ez volt az életének a legmámorosabb éjszakája.
Ugyanis végre sikerült interneten keresztül végre bejutnia a Columbia egyetem egyik titkos könyvtárába.


Október 16.

A mézesheteket Amerika fölött töltöttük. Gyula nagyon kedves. Minden nap megmutatja egyenes adásban a műholdképen, hogy milyen az idő Amerikában. Tudtad, hogy most Visconsinban 13 celsius fok van? Hát nem tudtam.
Nagyon izgalmasak a mézeshetek.


November 4.

Unatkozom. Vettem egy papagájt. Van kivel beszélgetnem.


November 11.

Ma megpróbáltam felhívni Gyula figyelmét rám! Vettem egy nagy levegőt és fekete csipke bugyiban egy vízilóbőr korbáccsal a kezemben a képernyő elé álltam. Láttam, hogy észrevett, mert pislogott egyet.
Elmosolyodott és még meg is simogatott:
- Na jól van - mondta - megmutatom neked a szado-mazó kislányok piknikje című honlapot!


December 2.

Ma váratlanul áramszünet volt. Hurrá!! Gyula kedvesen simogatott gyertyafény mellett. Piciket harapott a fülembe és halkan suttogta:
- Kérhetek tőled valami szokatlant?
Boldogan bólintottam, és négy és fél órán keresztül tekertem neki a dinamót.


December 13.

Már beszélnem sem kell. A papagáj állandóan csacsog, Gyula meg rendületlenül felel neki:
- Igen, szívem!


Január 4.

Kezd elegem lenni Gyulából. Egy utolsó kísérletet teszek. Egy óriás plakáton láttam, hogy egy nő hátára tetőcserepek vannak festve. Vásároltam egy csomó festéket és egy fél nap alatt egy komplett billentyűzetet festettem magamra. Gondosan ráírtam mindent. Kontrol, tab, alt, delete, sift stb. Gyula mosolygott. A control alt dellel törölte a programot és visszaült a saját gépéhez. Betelt nálam a Wincseszter. Ez vért kíván. Betelt nálam a pohár!


Január 5.

Éva barátnőm - a férje szintén kompjuter idióta - kioktatott. Rettenetes gyilkosságra készülök. Beállítottam hajnali fél négyre a vekkert, csendben bekapcsolom Gyula számítógépét majd gondosan begépelem: "format C".
Ha-ha, ha-ha. Ezzel az a hülye masina majd mindent elfelejt.


Január 6.

Fél négykor keltem, de Gyula természetesen ott ült a gép előtt. Az ágyamba dugtam a papagájt, felöltöztem és elhagytam Gyulát.


2012. augusztus 4.

12 éve nem láttam Gyulát. Azóta Istvánnal élek. Ő nem programozó. Rendszergazda. Szükségem van tehát a fekete csipke bugyira és a víziló korbácsra. Elhozom őket Gyulától. Szerencsére a zárat nem cserélte le, s már az előszobából hallottam, hogy a papagáj szüntelenül fecseg, Gyula pedig mondja neki:
- Igen, szívem.

Szép új világ?

Egy korszerű ház tulajdonosának naplója:

November 28.
Ma végre beköltöztem a vadonatúj, maximálisan gépesített, digitális otthonomba. Ez a környéken a legszuperebb ház, minden része számítógépvezérelt, ráadásul hálózatba is van kötve. A telefon összeköttetésben van a kábeltévé vezetékén keresztül a számítógépemmel, ami vezérli a háztartási gépeket, a risztórendszert. Mindent egyetlen, univerzális távirányítóval tudok irányítani, egy barátságos kezelőfelületen keresztül. A programozása pofonegyszerű. Ja, és az egész ház rá van kötve az Internetre!

November 30.
Marha jó! Az irodából beprogramoztam az otthoni videómat, beállítottam a szoba hőmérsékletét. A kocsiból a mobiltelefonommal felkapcsoltam a lámpákat, bekapcsoltam a mikrosütőt, így a pizzám már készen várt, amikor hazaértem. Lehet, hogy ezt az univerzális távirányítót beoperáltatom magamnak, hogy mindig kéznél legyen!

December 1.
Ma sajnos ki kellett hívnom az Intelligens Ház szerelőit, mert volt egy kis sávszélességi problémám. Ha telefonálok, a tévém körülbelül 2 kép/s sebességgel jeleníti meg a műsort. A cég szerint a kábeltévé társaság tömörítési algoritmusában van egy programhiba. Így hogyan rendeljek árut a Home Shopping-tól?

December 2.
Megkaptam az első Intelligens Ház számlát és ez hidegzuhanyként ért. Az a gyanúm, hogy a takarítónő Usenet fórumokat olvasgat a mosógép csatolóján, mikor nem vagyok otthon. Sőt, valószínűleg mindenféle GIF állományokat is letöltögethet, mert a számlán nagyon sok adatcsomag szerepel.

December 3.
Tegnap összeomlott a konyhám. Nagyon furcsa volt. Amikor kinyitottam a hűtőajtót, a lámpa kiégett. Erre minden elektromos készülék leállt - a világítás, a mikrosütő, a kávéfőző, minden. Óvatosan kikapcsoltam, majd visszakapcsoltam mindent. Semmi.
Felhívtam a céget (nem a konyhai telefonról). Azt ajánlották, indítsak el egy segédprogramot. A segédprogram megállapította, hogy minden jó, csak valami programhiba okozta a leállást. A szoftveres cég lefuttatott néhány távdiagnosztikai programot a központi processzoromon keresztül. Ők megállapították, hogy a programnak nincs baja, ellenben a hibamegállapító segédprogram a hibás. Mondtam nekik, hogy engem nem érdekel, én csak a konyhámat szeretném visszakapni. Még néhány telefon, még néhány távdiagnózis.
A végén kiderült, hogy a probléma oka egy úgynevezett "előre nem látott hiba üzemmód". A vezérlés egészen addig nem találkozott hibás égővel, amíg ki nem nyitottam a hűtőajtót. Szóval, ezt a központi egység túlfeszültségnek értékelte, ezért biztonsági okokból leállította a teljes konyhát. Viszont, mivel az érzékelők nem észleltek túlfeszültséget, a konyha vezérlése összezavarodott, és nem indította újra a konyhát. A cég szakértői megesküdtek rá, hogy ez volt az első ilyen eset, eddig nem tapasztaltak ilyen hibát. A konyha újra bootolása egy órát vett igénybe.

December 7.
A rendőrség nem túl boldog. A házam rendszeresen risztja őket. Nagy nehezen rájöttem, hogy ha a tévé vagy a hifi 25 decibellnél nagyobb hangerővel szól, olyan rezgéseket gerjeszt, amiktől az ablak berezonál. Amikor ezek a vibrálások hirtelen széllökéssel is párosulnak, a riasztó úgy érzékeli, hogy valaki be akarja törni az ablakot. A többit el lehet képzelni.
Egy újabb hiba: amikor az alagsor öndiagnosztikai üzemmódban van, az univerzális távirányítóval nem tudok a tévén csatornát váltani. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor fel kell kelnem a kanapéról, odamenni a készülékhez és kézzel átkapcsolni. A szoftvercégnél azt mondták, ez a hiba a következő frissítésben már ki lesz javítva. Az Intelligens Ház 2.1 viszont még nincs készen.
Azt hiszem, a mikrosütő titokban ráállt a kábeltévére, és a Bay Watch-et nézi. Ahogy elkezdődik a műsor, onnantól a sütő teljesen használhatatlan lesz. Azt hiszem, ezzel még együtt tudok élni. Azt már nehezebben viselem, hogy az Esmeralda közben nem működik a turmixgépem.

December 9.
Ma megvettem az új Microsoft Ház-at. 93 gigabyte helyet foglal, de azt hiszem, megéri. A házat azóta sokkal könnyebb kezelni, és tényleg mindent tud. Persze jelzálogot kellett terhelnem a házra, de nem törődök vele. Igaz, hogy így a ház most már nem az enyém, hanem a banké, de így legalább majd ők foglalkoznak a Microsofttal.

December 10.
Elkezdtem gyanakodni a Microsoft Ház programra. Amikor be akartam kapcsolni a mosogatógépet, egy nagy homokórát kaptam.

December 12.
Ez egy rémálom. Vírusos lett a házam. A vírus a számítógépemen keresztül került be a rendszerbe. Amikor hazaértem, a nappalim olyan volt, mint egy szauna, a hálószoba ablaka bederesedett, a hűtőgép leolvadt, a mosógép elárasztotta az alagsort, a garázsajtó egyfolytában fel-le csapkodott és a tévét nem lehetett átkapcsolni a Home Shoppingról. Az egész házban villogtak a lámpák, egészen addig, amíg szét nem durrantak a terheléstől. Üvegcserepek mindenfelé. Természetesen, a riasztó most nem tapasztalt semmi rendkívülit.
A számítógép képernyőjén egy üzenet villogott: "Üdvözöl a Házromboló! A móka most kezdődik..."

December 18.
A szakemberek szerint most már teljesen vírusmentes a rendszer, de a ház egy romhalmaz. Volt egy kis csőtörés, de nem biztos, hogy a vécét is a vírus támadta-e meg. Mindazonáltal, az Ördögűzők (ahogy az antivírus cég alkalmazottai nevezték magukat) azt mondták, a nehezén már túl vagyok. Az egyikük szerint: "A Házromboló egy nagyon alattomos vírus, de szerencse, hogy nem a Poltergeist-et kapta meg. Az aztán tényleg gonosz."

December 19.
Állítólag, a ház nem volt biztosítva vírusok ellen. "Tűzkár és elemi kár ellen igen, vírusok ellen nem!" mondta a biztosító embere. Az Intelligens Ház céggel kötött szerződésem szerint a garancia nem vonatkozik a nem általuk üzemeltetett online szolgáltatások használatából származó károk esetére. Mindenki nagyon, nagyon sajnálta a dolgot, de szerintük egy ilyen vírus megjelenésére senki sem számíthatott előre.
Felhívtam az ügyvédemet. Nagyon röhögött.

December 21.
Ma felhívott az Intelligens Ház üzletkötője. Egy különleges karácsonyi ajánlatként ingyen kipróbálhatom az Intelligens Ház 2.1 bétaváltozatát. Azt is megkérdezte, akarok-e esetleg személyesen találkozni az egyik programozójukkal.
"Természetesen" - válaszoltam neki...

Programozó

A programozót holtan találják a lakásán a fürdőkádban. A csapból folyik a víz, és egy nagy, üres samponos üveg van mellette, amin ez áll:
"Használati utasítás:

Vizezze meg a hajat.
Samponozza be.
Dörzsölje habosra.
Öblítse le.
Ismételje meg."

Árpi és az ő Szuperautói

Nagyon jó történet, igaz hosszú de megéri elolvasni!!

Egy ismerősömnek (Árpi) volt egy autója. Szép volt, jó volt (Opel Senator 3.0), neki mégsem volt elég jó. Egy szép napon elhatározta, hogy dögösíteni kell. Elkezdődött a tuning. Először jöttek a szokásos dolgok: szélesebb felni, tök fekete fólia, brutál erősítő stb. Igenám, de ilyenje sokmindenkinek van, így nem lehet kitűnni a tömegből. Na, akkor jött az ötlet: ha Michael Knightnak van, akkor neki is kell, és ezzel elkezdődött KITT-hadművelet. Úgy kezdte, hogy a műszerfal összes szabad helyére kapcsolókat és LED-eket barkácsolt. Ezek nagy részének semmi funkciója nem volt, csakis (szerinte) jól nézett ki. Mások szerint inkább hasonlított Pirx kapitány valamelyik járgányára, de neki tetszett. A legjobb az volt benne, hogy volt 8 kapcsoló, ami sorba volt kötve a gyújtáskapcsolóval. Cselesen ezeket úgy építette be, hogy egy részüket megfordította, tehát az
autót csak egy bizonyos kapcsolóállásnál lehetett indítani. Ennek a lopásgátláson kívül az volt az értelme, hogy szerinte baromi imponáló volt, ahogy kapcsolgatott indulás előtt. "Tod, ahogy a helikopteren, az amcsi filmekben. Mégiscsak komolyabb így a gép, nem?"
Persze eltelt egy-két nap, amíg ezt az állást megtanulta. Addig úgy nézett ki egy inditás, hogy beült, az összes kapcsoló lefelé mutatott. Elkezdte vadul kapcsolgatni, és minden kombinációnál megpróbált indítózni. Minden indítas előtt jött a "Hopp, most megvan, most a jó" szöveg, de általában csak a 4-5-re találta el. Én már rég tudtam a helyes állást, de a marhája képtelen volt megjegyzeni. Persze nem segítettem neki, csak együttérzően bólogattam az anyósülésen. Egyszer megkérdeztem tőle, miért nem írja le. Azt mondta, azt elveszítheti, és akkor könnyen ellopják az autót. Elképzeltem, hogy valaki talál a parkolóban egy cetlit, hogy
"fel-fel-le-fel stb." , és felderül az arca, hogy "Aha, megvan a Senator kódja, elő a pajszert."
Aztán persze szépen lassan megtanulta a kódot, és egy idő után már kezdett unalmas lenni a dolog, ezért újabb furfangos eszközök kellettek. Ekkor jött (őt idézve) "a behatolási és eltulajdonítási kísérletet megakadályozó kompúteres (így, k-val, hosszú ú-val ejtve) rendszer". Én itt már nem akartam beülni mellé, mert tudtam, hogy nem fogom megállni röhögés nélkül. De a hosszas unszolásra ("Nézzed má meg, hogy mit bír a gépsárkány, me ilyet még nem láttá, öcsém") beültem. Az újabb okosság nem volt más, mint egy lepukkant 486-os laptop, amit ráapplikált a riasztóra, egy aktív hangszóró az anyosülés lábterében, plusz valahol hátul egy mágnes egy reed-relével. A hangszóró azért kellett, mert riasztáskor a laptop mindenféle okosságot mondott. Árpi úgy képzelte, hogy ha el is lopják az autót, a riasztó megszólal, és a tolvaj megijed a hangtól, ami ilyeneket mond: "Tolvaj!", "Az autó 15 másodpercen belül leáll!", "A rendszer értesíti a rendőrséget." stb. A mágnes a reed-relével kapcsolta a laptop áramellátását. A baj az volt, hogy úgy
volt megoldva, hogy csak saccra lehetett tudni, hova kell tenni a
mágnest a csomagtartóban, nem volt megjelölve a helye. A másik gond az
volt, hogy akivel íratta a programot, az csak Windowsra tudta megírni,
úgyhogy innentől kezdve így nézett ki az indulás: Árpi körberohant kétszer az autó körül, ellenőrizve, hogy nincs behatolási nyom, távirányítóval kinyitotta az ajtókat, nekem be kellett ülnöm, mert ő elhelyezte a csomagtartóban a mágnest, "Ne haragudj, de ezt még neked sem mutatom meg.", előre jött, beállította a kapcsolókat, indítózott, fülelt, hogy bootol-e a laptop, káromkodott, hátrament, igazított a mágnesen, vissza előre, fülelés, laptop bootol. Iyenkor ülni kellett még egy ideig, mert a Windows még nem indult el, és ha a program nem álló autónál indult el, megszakította a gyújtást. Mivel csak saccra tudtuk, mennyi ideig tart, ücsörögtünk pár percet. Ekkor összegerjedt az autó hifije az aktív hagszóróval, ami borzalmas hangon visított. Elkezdett gyűlni a tömeg a parkolóban (én meg próbáltam úgy tenni, mint akinek semmi köze az egészhez).
Látszott rajtuk, hogy rendszeres nézői a mulatságnak, mert volt, aki rutinosan egyből a mászókára ment fel, hogy lásson a többiek feje felett. Ekkor jött az, hogy elkezdett vonyítani a riasztó, és a hangszóró a lábamnál megszólalt olyan hangon, mint egy vízbefojtott Sokol rádió: "Tolvaj!", "A motor le fog állni." stb. Kezdtek röhögni az emberek (én még kisebbre húztam össze magam). Ő pedig üvölt: "Gerjed, bmeg, összegerjed, k. riasztó, k. laptop, k. programozó!" Itt jött még egy fél perces k-s felsorolás, ordítva természetesen, és a programozó meg az egész mindenség lovakkal és
felmenőkkel történő közösülésére biztatása. Fontolgattam a menekülés lehetőségét, de már túl sokan álltak körülöttünk, és nem voltam benne
biztos, hogy át tudom törni a bámészkodók gyűrűjét. Ő hozzáfogott, hogy gyújtás kikapcsolása, motorháztető felnyitása, laptop lehúzása a riasztóról, riasztó kikapcsolása kulccsal, fenyegető "f**ztnéze?" a tömegnek, matatás a motortérben, csatlakozók pöcögtetése, "Nenyújjáhozzá, öcsisajt!" a közelebb merészkedő kisgyereknek, motorháztető le, beülés, indítózás, várakozás a bootra, szokásos visítás, szerencsére most nem riaszt, indulhatunk. Persze padlógáz, visít a gumi, a tömeg szétrebben, és mi "kottonájdzsó" torzítva, műszerfalrezegtetve üvöltő hangjaira otthagyjuk a parkolóban a tömeget. Főhősünk boldogan húzza ki magát az ülésben, és büszkeségtől sugárzó arccal csak ennyit kérdez: "Na?"
Elgondolkodom, mit is mondhatnék. Például megkérdezhetném, hogy mi van, ha a tolvaj nem rakja helyére a mágnest, és akkor a laptop nem indul el, nem tiltja le a gyújtást, nem óbégat, mint a haldokló rinocérosz, és úgy általában, simán el lehet lopni az autót. Vagy megpendíthetném, hogy a sok szar árából vehetett volna egy rendes riasztót is, de nem szólalok meg, mert az ember úgyis hiába magyarázza egy apának, hogy kockafejű a gyereke, az akkor sem érti meg, ha megáll a sör a kölyök fején...

Thx for [Louis]

Programozási nyelvek

Assembly: Lábon lövöd magad egy pisztollyal.
Ada: A Védelmi Minisztérium lábon lő egy pisztollyal, miután bekötötte a szemed és engedett elszívni egy cigarettát.
Basic: Egy vízipisztollyal addig lövöd lábon magad, amíg a sok víztől el nem rohad.
C: Egy ravaszra mutató mutatóval próbálsz célozni, de egy segmentation fault szétviszi a lábad.
C++: Több tucatot példányosítasz magadból, és mindegyiket lábon lövöd.
Pascal: Egy pisztollyal próbálod lábon lőni magad, de a golyó típusa nem megfelelő, és szétviszi a kezed.
PhP: Miután három hétig küzdesz a grafikai elemekkel, a főnököd fejbelő egy pisztollyal.

Címkék