A munkahelyemen leépítés miatt el kellett búcsúznunk az egyik kollégától. Rendeztünk a tiszteletére egy búcsúebédet, amin mindenki jól érezte magát. Az ebéd végén megszólalt a főnök: "Hát ez olyan jó buli volt, hogy minden héten tarthatnánk egy ilyet!"
Hirtelen mindenki elcsendesedett. Csak ültünk némán, és bámultunk magunk elé, mint szarvas az út közepén a közeledő kamion reflektorfényében.
Hallókészüléket vásárol egy idős ember. Mikor egy hónap múlva visszamegy az orvoshoz ellenőrzésre, az orvos kérdezi:
- Na, és a családja örült, hogy újra jól hall?
- Á, nem szóltam nekik. Viszont mióta újra hallok, már háromszor változtattam meg a végrendeletemet.
Egy nőtől, aki éppen a jogosítványát akarta megújítani a megyei hivatalban, a hivatalnok hölgy megkérdezte, hogy mi a foglalkozása.
A nő hezitált, nem tudta, hogyan határozza meg a munkáját.
- Úgy értem, - magyarázta a hivatalnok - van munkája, vagy csak egy...?
- Persze, hogy van munkám! - csattant fel a nő - Anya vagyok.
- Az anyaság nem számít foglalkozásnak, a háztartásbeli a megfelelő szó! - hangsúlyozta a hivatalnok.
Egészen addig a napig nem is jutott eszembe a történet, amíg egyszer csak ugyanebbe a szituációba nem kerültem a polgármesteri hivatalban. A hivatalnok láthatóan egy karrierista hölgy volt, kiegyensúlyozott, hatékony és megszállottja az olyan fontosnak hangzó címeknek, mint: "Hivatali Vallató" vagy "Városi Nyilvántartó".
- Mi a foglalkozása? - kérdezte.
Hogy mi késztetett rá, hogy ezt válaszoljam, nem tudom. Csak úgy kibuktak belőlem a szavak:
- Tudományos munkatárs vagyok a gyermekfejlődés és emberi kapcsolatok területén.
A hivatalnok megdermedt, a golyóstoll megállt a kezében és úgy nézett rám, mint aki rosszul hall. Megismételtem lassan, kihangsúlyozva a fontos szavakat. Majd csodálattal néztem, amint a kijelentésemet fekete nyomtatott betűkkel a hivatalos nyomtatványra írta.
- Megkérdezhetem, - kezdte a hivatalnok érdeklődéssel - Pontosan mit csinál ezen a területen?
Hűvösen, minden izgatottság nélkül a hangomban, hallottam magam válaszolni:
- Továbbképző kutatómunkát végzek, laboratóriumban és terepen, (általában úgy mondom, a házban és a házon kívül). A főnökömnek dolgozom, (az Úrnak elsősorban, aztán az egész családnak), szereztem már négy elismerést (mind lány). Természetesen ez a munka az egyik legelhivatottabb a földön, (akar valaki ellentmondani?) és gyakran napi 14 órát dolgozom (a 24 közelebb áll a valósághoz). De a munkám több kihívást tartogat, mint a legtöbb átlagos karrier, és az elismerés sokkal kielégítőbb, mint pusztán a pénz.'
A hivatalnok egyre növekvő elismeréssel töltötte ki a nyomtatványomat, felállt és személyesen kísért az ajtóhoz. Amint ráhajtottam a kocsifelhajtónkra, a csodálatos új karrieremben elmerülve, szaladtak elém a laborasszisztenseim: 13, 7 és 3 évesek. Az emeletről hallottam a gyermekfejlődési programunk új kísérleti modelljét (a 6 hónapos kisbabát), amint egy új hangmintát tesztelt. Úgy éreztem, csapást mértem a bürokráciára! Úgy tűntem fel előttük, mint aki sokkal előkelőbb és nélkülözhetetlenebb az emberiség számára, mint "csak egy másik Anya'.
Anyaság! Micsoda nagyszerű karrier! Különösen, ha egy cím is van az ajtón.
Hogyan csinálj helyet a nyilvános mellékhelyiségben
1. Mutatkozz be a szomszédos rekeszben lévő embernek. Kezdeményezz beszélgetést.
2. Tégy úgy, mintha épp kábitószert adnál el valakinek.
3. Tégy úgy, mintha beleesnél a csészébe (a megfelelő hangeffektusokkal).
4. Kezdj el hangosan énekelni.
5. Álcázd magad házaló ügynöknek.
6. Kérdezgesd hangosan: "Mikor kezdődik már a film?"
7. Rugdosd meg a fülkeajtókat, fényképezőgéppel a kezedben.
8. Löttyents vizet a fülkeajtó felett a bennlévőre.
9 Mondd "Oppá, eltévesztettem...", amíg vizet fecskendezel szét a vécékagyló körül és a falak és az ajtó alatt a többi fülkébe is.
10. Éjjel kapcsold ki a lámpákat.
11. Szedj belépti dijat.
12. Kérdezd meg: "Van itt orvos?"
13. Kérdezd meg, látta-e valaki kedvenc patkányod/folyami pitonod.
14. Tegyél kétoldalu ragasztószalagot az ülőkére.
15. Kinálgass frissítőket.
16. Cseréld ki a vécépapírt dörzspapírra.
17. Hagyj mérőkanalat a vécécsészében.
18. Vedd le a fülkék ajtaját.
19. Rakj ki táblákat, amelyek a 24 órás videofigyelő rendszerre figyelmeztetnek.
20. Szereld át a fülkék ajtaját, hogy csak kívülről lehessen őket zárni.
21. Szórj viszketőport az ülőkére.
22. Rakj tükörtojást a vízbe.
23. Jól áztasd el a törölközőt, vagy a papír kéztörlőket.
24. Rakd be egy bűnügyi helyszínelés nyomait a zárószalagokkal és a krétával körberajzolt figurával.
"Egy újkeletű felmérés szerint a férfiak átlagban havonta egyszer sírnak. Azt hiszem, tudom, a hónap melyik szakában van ez az időszak..."
- Jay Leno
A második világháborúban Magyarország hadat üzent az USA-nak. Magyarország nagykövete bement a washingtoni külügyminisztériumba, majd átadta a hadüzenetet. Ezután a következő beszélgetés zajlott le:
USA Külügyminiszter: - Mi az Önök államformája?
Magyar nagykövet: - Királyság.
- És ki a királyuk?
- Nincs királyunk, hanem kormányzónk van.
- Ki a kormányzó?
- Vitéz Horthy Miklós tengernagy.
- És van Önöknek tengerük?
- Az nincs.
- Értem. Van az USA-val szemben területi követelésük?
- Nincs.
- Van valamilyen országgal szemben területi követelésük?
- Igen. Ausztriával, Csehszlovákiával, Romániával...
- Értem. És azokkal szemben is hadat viselnek?
- Nem, ők a szövetségeseink.