Útnutató hétalvóknak
Jon: Szép jó reggelt, Garfield!
Jon: Odakint vár a hatalmas és csodás nagyvilág!
Garfield: igaz...
Garfield: De idebent a kicsi puhameleg ágyikó.
Jon: Tudod ki az abszolút tunya?
Jon: Aki két alvás közöt kávészünetet tart!
Gyerekek mondták
- Nem értem, minek csináltak ide utcát, ha egyszer behajtani tilos!?
- Nem megyek ki a napra, mert fejszúrást kapok!
- Anya, nem bántalak meg azzal, ha azt mondom, hogy ez a krumpli most nem olyan finom, de amit máskor szoktál főzni az nagyon finom szokott lenni?
- Te láttál már olyan anyukát, aki jól járt, ha erőltette a gyerekét?
A kislányomnak, egy régi kulcsot adtam játszani.
- És hol az ajtó, amit nyitni lehet vele? - kérdezte.
Azt feleltem, hogy fogalmam sincs.
Ő csodálkozva végigmért, és megjegyezte:
- A kulcsot szokták elveszíteni, nem az ajtót.
Kisfiammal (3 éves) sétálunk, és lát egy lefektetett biciklit a pázsiton:
- Szegény bicikli, megdöglött.
Nagyapánk csigalassúsággal ette a joghurtját.
- Figyelj, nagypapa - mondta az öcsém -, csak három nap a szavatossága.
Négyéves fiam sehogy sem boldogult a köhögés elleni szirupja kupakjával, és végül azt kérdezte:
- Miért nem tudom én ezt kinyitni?
- Mert biztonsági zár van rajta, hogy gyerekek ne tudják kinyitni - feleltem.
Még egyszer próbálkozott a kupakkal, aztán azt kérdezte:
- De honnan tudja, hogy én gyerek vagyok?
Idézet
"Nem aggódom a hiány miatt: elég nagy ahhoz, hogy törődjön magával."
- Ronald Reagan
Vizsgaszokások
A Cambridge Egyetemen történt az alábbi eset:
A vizsgán egyszer csak felpattant egy ifjú hallgató és arra kérte a vizsgáztatót, hogy hozzon neki sört és kalácsot. Ekkor a következő párbeszéd hangzott el:
Vizsgáztató: Tessék? Mit mondott?
Hallgató: Uram, arra kértem, hogy hozzon nekem kalácsot és sört.
Vizsgáztató: Sajnálom, de nem hozok.
Hallgató: Uram, engem ez nagyon felháborít. Kérem és elvárom, hogy hozzon nekem kalácsot és sört!
Ezen a ponton aztán a hallgató elővett egy másolatot a Cambridge-i Egyetem törvénykönyvének egy 400 éves törvénycikkelyéről. A törvény latinul íródott, és mivel még nem helyezték hatályon kívül, ezért érvényes is volt, és kimondta (durva fordításban):
"A vizsgázó urak kérhetnek és megkövetelhetnek sört és kalácsot a vizsga ideje alatt."
A vizsgabizottság úgy ítélte, hogy egy kóla és egy hamburger elfogadható a sör és kalács modern megfelelőjének, így a hallgató önfeledten szürcsölhetett a vizsgatételek kidolgozása közben.
Azonban a szemfüles hallgató nem örülhetett sokáig sikerének: három hét múlva, a következő vizsgáján 5 font büntetést kellett fizetnie, mert nem hordott kardot a vizsga ideje alatt...
Iskolai dolgozatokból..
DOLGOZATOKBÓL:
Zrínyinek csak fél szeme volt, ám ez nagyon zavarta a csatákban.
A katonák életüket és halálukat kockáztatták.
A hős holtan esett össze.
Ezt később nagyon sajnálta, de akkor már nem volt mit tenni.
A víz oxigénből és folyadékból áll.
A szomorú elhanyagolt sírok mellett élettel teli sírhalmokat is találhatunk.
A mocsári vész 1526-ban volt.
A Szent Jobb István király bal keze.
Janus Pannonius 15 éves korában elterjedt Európában.
Szemünk közepén van egy nyílás, amely mindenkinek fekete, mivel fejünk belül üres sötét.
A föníciaiak kereskedtek és iparkodtak.
A háborúban a nők is megteszik a kötelességüket a férfiakkal együtt, úgy elöl, mint hátul.
A gesztenyesütögető néni kiáll a sarokra, és odacsalogatja az embereket a szagával.
Arábiában a vizet cisztercitákban gyűjtik.
Sok régi kőzetben megtalálhatók az őskori halak lábnyomai.
A bronzkorszak tűzzel-vassal pusztította a rézkorszakot.
Döbrögi a harmadik levonásban két púppal gyarapodik.
A sereg táborában kitört a pestis, és a király is csak álruhában menekülhetett.
A középkorban a várakat katakombákkal lőtték.
Kanada területe egyenlő Európa lakosságával.
A kenguru kicsinye fészeklakó.
A ménes egy nagy lócsomó.
Toldi a csónak felé indult, mikor a cseh vitéz elővette a kardját és majdnem lelőtte Toldi Miklóst, ő azonban észrevette a fondorlatos tervet.
Boldog Margit az erény útját követte. Ártatlan életét és elsőszülött gyermekét az úrnak ajánlotta.
Megérdemelte
Egy somogyi kórház szülészetén történt, ismerősöm is a kórteremben lábadozott a szülés után, szem- és fültanúja volt az esetnek, ő mesélte. Népes, jól öltözött kisvárosi cigány család jött a kismamáért és a babáért a 4 ágyas kórterembe, hogy hazavigyék. A szülést levezető orvos is hamar előkerült - a szülés óta nem látták a szobában - és kezeit dörzsölve ott tüsténkedett a család körül, hogy ugye minden rendben volt, ugye, jó volt az ellátás, ugyebár, meg hasonlók. Ekkor előlépett a családfő és nagy tisztelettel rövid mondókába fogott: egyszerű szavakkal megköszönte az orvos munkáját és átadott neki egy hatalmas díszdoboz desszertet. Az orvos átvette a dobozt, de képtelen volt eltitkolni csalódottságát és kézfogás helyett lekezelően kicsattant: - Jóember ilyenkor nem desszertet szoktak adni a szülésznek! Nagy csend lett. Aztán a férfi csendben megkérdezte:
- Bocsánat, hanem mit?
- Aki elégedett a munkánkkal, az borítékot ad, kérem szépen! Hagyományosan ez illik. Maguk nem hallottak még erről? Pedig van maguknál szaporulat szép számban! - Bocsánat, ne haragudjon doktor úr és mennyit szoktak adni a népek?
- Hát. . . 30-40. 000 forintot.
- Értem, elnézést kérek, tudatlan vagyok, de megoldjuk azonnal, engedelmével visszakérném a desszertet. Kivette az orvos kezéből a dobozt, felnyitotta és kivett belőle egy köteg 20 ezrest, majd 2 darabot átadott a kővé vált orvosnak, akin látszott, hogy a rosszullét kerülgeti. A többit zsebre vágta és a család kivonult a kórteremből. A többi kismama a takaró alá menekült, mert majd megfulladtak a röhögéstől.