Tanyám tyúkja - így költötök ti
Ej, mi a kő, tyúkanyó kend
Egy ládában kucorog benn?
Lám, az Isten gondolt egyet,
Oda küldte, hová kellett.
Itt szaladgál faltól falig,
Még Anettkára is szarik.
Eszébe jut, kárál nagyot,
S nem hozzák a kendermagot.
Dehogy hozzák, dehogy hozzák!
Mint a varangyot kínozzák.
Baltával a nyakát nyomban!
A Kiss Mihály sem fél jobban.
Ezért, mint a sertésfarhát,
A hentesbolttól retteg már.
Imádkozik, ne legyen ám
Disznóölőkés a tanyán.
Morzsa kutyám, hegyezd füled!
Bár hegyeződ nincsen neked.
Régi cseléd vagy a háznál,
Földobhatnád a talpad már!
Megszédít a jólét, Morzsa,
Meleg szoba, csokitorta...
Kifelé, kutya a neved!
Mától a tyúkólban a helyed!