Papa
Városi fiú udvarol a tanyasi lánynak. A család meghívja ebédre. Csendben esznek, amikor a családfő megszólal:
- Képzeljétek, ma ellapátoltam tíz talicska ganajt! Fiam, ideadnád a sót?
Kicsivel később:
- Még most is érzem a ganaj szagát. Fiam, idébb tolnád a kenyeret?
Az ebéd végén, amikor a fiatal pár kettesben marad, a fiú így szól a lányhoz:
- Jó fej az apád, de nem tudnátok megtanítani neki, hogy a ganaj helyett mondjuk trágyát emlegessen?
- Á, lehetetlen - mondja a lány. - A ganajra átszoktatni is évekbe telt.