Tasziló a karzatról nézi, hogyan rendezi Arisztid az énekkórust.
Arisztid:
- s**prán egy, s**prán kettő, s**prán három. Bariton egy, bariton kettő, bariton három. b***z egy, b***z kettő - ekkor észreveszi, hogy hiányzik a harmadik b***zus hang. Felszól Taszilónak:
- Tasziló, gyere le b***znak!
- Jó, jövök - válaszol Tasziló. - Azt szeretem nézni!
Az ifjú Arisztid így szól atyjához:
- Apám, én megnősülök!
- Gratulálok, fiam! És kit veszel el?
- Egy lovat, apám!
- Egy lovat? És legalább kanca az a ló, fiam?
- De apám, hová gondol! Nincsenek nekem természetellenes hajlamaim!
Arisztid meghívja Taszilovat vendégségbe. A bulin tea van és kalács. Esznek isznak jól mulatnak míg végül marad 2 kalács. Egy kisebb és egy nagyobb. Elkezdik tukmálni egymásnak. Vegyél te arisztid! Á dehogy vegyél te Tasziló! Hosszas unszolás után Tasziló kiveszi a nagyobbat. Mire Arisztid megjegyzi:
- Tudod Tasziló ez most nagy bunkóság volt.
- Miért, te melyiket vetted volna el a helyemben?
- Természetesen a kisebbiket!
- Hát ott van...
- Hallom, Tasziló, hogy az új sofőröd nagyon ügyes, jóvágású fiú. A méltóságos grófné is meg van vele elégedve?
- Biztosan, mert a komornyik már kétszer is látta kijönni őt Anasztázia szobájából!
Arisztid meglátogatja az új barátnőjét a lakásán. Isznak néhány pohár pezsgőt és bevonulnak a hálószobába. Lefekszenek és Arisztid azonnyomban elszunnyad a peysgőtől.
A hölgy többet remélt mint ez, fel akarja hivni
a figyelmét és megrázza.
- Arisztid, ...én fázom.
Arisztid felkel szépen betakarja a hölgyet, visszafekszik és elalszik.
A hölgy ismét megrázza
- Arisztid, én még mindig fázom.
Arisztid felkel, udvariassan betakarja a hölgyet még a saját paplanával is, visszafekszik és ismét elalszik.
A hölgy most már kissé mérgesen ismét megrázza.
- Arisztid én még mindig fázom, és különben is
tudod-e, ...nekem a lábam között egy lyuk van.
- Na látod te marha, ott megy be a hideg!
Arisztidnek randevúja van Anasztázia grófnővel. Előbb érkezik meg és a hálószoba előtt toporog, de nem bírja megállni, hogy be ne lessen a kulcslyukon. Látja ám, hogy Anasztázia áll a tükör előtt meztelenül és egy nagy vazelinos tégelyből iszonyú mennyiséggel kenegeti magát. Arisztíd gyorsan fogja a zsebóráját, letépi róla a láncot és körbe tekeri vele a farkát. Kis idő múlva nyílik az ajtó, Anasztázia forró csókkal fogadja a lovagját és azonnal le is vetkőznek, hogy egymáséi lehessenek. Amikor Arisztíd is meztelen Anasztázia meglátja az óraláncot a cerkán és felkiált:
- Meg van maga őrülve?! Mi a fene az ott a micsodáján?
- Drága Anasztázia! Csak nem gondolta, hogy ilyen síkos úton el merek indulni hólánc nélkül.