Csúnya szó

1930, Budapest, étterem:

- Taszilókám, fogadj velem kérlek, hogy kimondok itt egy csúnya szót, és senki nem fog megbotránkozni....
- Kérlek Arisztid, állom a fogadást.
Arisztid rendelt egy tál süteményt, majd mikor a pincér kihozta, megkérdezte tőle fennhangon:
- Milyen édesség van a tálcán? Tán nem kuglóf-asz ott?
Húúú de tetszett ez Taszilónak! Igaz, a fogadást elvesztette, de arra gondolt, hogy ezt ő is eljátsza az asszonnyal, ha legközelebb beülnek egy süteményre.
Úgy is lett. Mondja az étteremben a feleségének:
- Drágám, kérlek, kimondok itt egy csúnya szót, és senki nem fog megbotránkozni...
Rendelt is egy tál süteményt, s mikor jött a pincér, felállva fennhangon rákezdett:
- Mi a lóf...sz ez, csak nem kuglóf???

Korál

Arisztid és Tasziló elmegy a bálba. Arisztid felkér egy hölgyet táncolni, elkezdenek tánc közben beszélgetni:
- Arisztid, miből van a nyakkendőtűje?
- Korál.
- És miből van a mandzsettagombja?
- Korál.
- És miből van a pecsétgyűrűje?
- Korál.
- Hát Arisztid, magának minden korál?
- Nem, asszonyom, csak ha magával táncolok.
Hallja ezt Tasziló, gondolja ő is kipróbálja, hát felkér egy másik hölgyet, szintén elkezdenek beszélgetni:
- Tasziló, miből van a nyakkendőtűje?
- Zafír.
- És miből van a mandzsettagombja?
- Zafír.
- És miből van a pecsétgyűrűje?
- Zafír.
- Hát, Tasziló, magának minden zafír?
- Nem, asszonyom, csak akkor áll, ha magával táncolok.

Szendvics

Arisztid, Indiából hazatérve szeretné hazahozni kedvenc elefántját, de
a törvények tiltják. Álcázásul egy-egy szelet kenyeret ragaszt az elefánt füleire. A határon persze megállítják:
- Hová viszi azt az elefántot?
- Miféle elefántot? Az egy szendvics az útra.

Címkék