Sofőr
- Kedves bahátom, sajnálattal hallom, hogy a feleséged megszökött a sofőhöddel! - mondja Arisztid Taszilónak.
- Én nem bánom túlságosan - mondja Tasziló. - Én is elég jól vezetek.
- Kedves bahátom, sajnálattal hallom, hogy a feleséged megszökött a sofőhöddel! - mondja Arisztid Taszilónak.
- Én nem bánom túlságosan - mondja Tasziló. - Én is elég jól vezetek.
Arisztid hosszú udvarlás után célhoz ér:
Anasztázia grófnő felmegy a lakására. Ital, harapnivaló, majd a franciaágy. Ám ott Arisztid csődöt mond, nem tudja, hogyan kell folytatni a dolgokat.
- Arisztid, fázom, öleljen át! - próbál segíteni a grófnő.
Arisztid átöleli.
- Még mindig fázom, öleljen jobban!
Megtörténik. de csak ennyi. A grófnő most már dühös lesz.
- Arisztid, ha nem tudná, a lábaim között van egy rés..
- Áhá!... Lehetséges, hogy onnan jön a huzat?
- Mondd, Arisztid, szereted te a himlőhelyes, csámpáslábú, lottyadt mellű nőket?
- Meg vagy őrülve, Tasziló, dehogy szeretem!
- Akkor megkérlek, hogy hagyd békén a feleségem!
Arisztíd és Tasziló hajléktalanok. Éjszaka járják a várost, hogy olyan helyet találjanak ahol legalább tető van a fejük felett. Minden ajtót és kaput megpróbálnak, de egyik sem nyílik. Egyszer csak Tasziló talál egyett ami nyitva van. Megörülnek, bemennek. Egy tökéletesen berendezett szobában találják magukat.
-Hol a fenébe vagyunk? -kérdezi Tasziló
- Tök mindegy, itt lefekszünk, majd reggel kimagyarázkodjuk magunkat - válaszol Arisztíd.
Úgy is tesznek.
Reggel Tasziló felébred, körülnéz meglepődik, majd odaszól Arisztídnek
- Arisztíd húzd be a segged! Kirakatban vagyunk!
A bálban Arisztid afrikai vadászkalandjairól dicsekszik a táncpartnerének:
- Képzelje, két hónap alatt huszonkét oroszlánt ejtettem el!
- Nem csodálom. - feleli a hölgy. - Nyilván agyontaposta őket.
Arisztid hazaérkezik és ott találja a feleségét az ágyban. Megkérdezi tőle:
- Járt itt a Tasziló?
- Igen.
- És mit akart?
- Kitakart, megizélt, betakart, de hogy mit akart azt nem mondta.