Egy faluba katonaságot szállásoltak be a hadgyakorlat alkalmával. Az egyik katona kankóban szenvedett, és ezért alkonyatkor az orvosságos üveggel és fecskendővel felszerelve, a csűr mögé osont és nekilátott a kezelésnek.
A kerítés mögött a falusi lányok leselkedtek, s látva a műveletet, Marcsa megböki Vicát és csillogó szemekkel súgta:
- Tölti mán!
Az ír nagypapa háborús élményeiről mesél az unokájának:
- Körülvett bennünket az ellenség. Élelmiszer tartalékaink teljesen kimerültek. Nem volt mit ennünk, és nem volt egyetlen csepp whiskynk sem. Már majdnem szomjan haltunk.
- És mondd nagyapa, víz nem volt a közelben?
- Az volt fiacskám, de mosakodni nem értünk rá!
Nemsokára jön a férj szülinapja, ezért a feleség azzal akarja meglepni, hogy elviszi egy sztriptízbárba, hiszen eddig szegényke éjjel-nappal dolgozott, és mindig hű volt hozzá, úgyhogy ennyit megérdemel.
Eljön a nagy nap. Kiszállnak a taxiból, erre a kidobófiú:
- Szasz Bélukám, hogy vagy ma este?
Erre a feleség hüledezve:
- Honnan ismer ez téged?
- Ááá, csak a tekeklubból, ő is törzstag...
Bemennek, és leülnek egy asztalhoz. Jön a pincérnő:
- Szia Béla! A szokásos koktélt?
Mire elhűlve a feleség:
- Honnan ismer ez?
- Ááá, csak a kórusból...
Erre odamegy egy szinte meztelen táncosnő:
- A szokásos kedvencedet adjam elő, Bélám, mókuskám?
Erre a feleség vérig sértődötten kirohan, a férj pedig utána, és látja, hogy épp beszáll egy taxiba, erre ő is utánaugrik:
- Drágám, hadd magyarázzam meg ezt a félreértést!
- Eressz el, te szemét strici!
Erre a taxis hátrafordul:
- Mivan, Bélám, te mindig ilyen harcias kis k***ákat fogsz ki magadnak?
Ceausescu meghal, feljut a Mennyországba, hát mondja neki Szent Péter:
- Ez nem olyan jó hely itt, neked a pokolban a helyed.
Lemegy a pokolba. Eltelik egy-két hét, s két kis ördögfióka kopogtat Szent Péter ajtaján, kérdezi tőlük:
- Hát gyerekek, ti meg mit kerestek itt?
- Mi vagyunk az első menekültek.
........................................................
Ceausescu a Központi Bizottságban hirtelen a fejéhez kap. Odaszól Ernescunak:
- Jaj, telefonálj már haza Elenának, hogy küldje be azokat a kitüntetéseket, amiket a pizsamámon felejtettem.
.........................................................
Ceausescu, miként annak idején Mátyás király álruhában, meg akarja nézni, hogy milyen a nép véleménye róla. Ezért elterjeszti azt, hogy öngyilkos lett és kíváncsian várja, mit mondanak halála után róla az emberek. Álruhát ölt és elmegy a tömeg közé. Látja, hogy óriási sorállás van és kérdi az egyik embert, hogy:
- Miért állnak itt? Mit csinálnak?
- Jaj, hát arról van szó - mondja az egyik ember, - hogy a mi szeretett, bölcs vezérünk, Ceausescu leöntötte magát benzinnel, meggyújtotta magát, öngyilkos lett.
- Na jó, és miért állnak itt?
- Hát azért, mert gyűjtést rendezünk a családjának.
- Hát ez nagyon dicséretes - mondja Ceausescu. - És mennyi jött össze?
- 40 liter.
.................................................
Ceausescu meglátogat egy laktanyát. Odalép az egyik kiskatonához és megszólítja, hogy:
- Fiam, maga ugye gyalogos?
- Nem.
- Tüzér?
- Nem.
- Utász?
- Nagyon.
...................................................
A székely parasztbácsi fog egy halat a Marosban. Nagy örömmel viszi haza a szatyrában. Megmutatja az asszonynak, aki sopánkodva kérdi tőle, hogy:
- Hát aztán mit csináljak vele?
Aszongya:
- Süsd meg zsírban szép pirosra.
- Hát zsírban? Az nincsen.
- Akkor süsd meg olajban.
Mondja az asszony:
- Az sincs.
- Hát jó. Akkor süsd meg margarinban.
- Margarin? Hát az még a boltban sincsen évek óta.
Akkor azt mondja:
- Tudod mit? Akkor húzd egy nyársra, süsd meg úgy magában csak a tűz fölött.
Azt mondja erre az asszony:
- Hát egy szál gyufám sincsen.
Erre az öregember megdühödik, fogja a halat, belevágja a szatyorba, visszaviszi a folyóhoz és bedobja a vízbe.
Erre a hal nagy vidáman beleugrik a folyóba, majd kidugja a fejét és kiabálja, hogy:
- Éljen Ceausescu!
Kovácsné mondja az urának:
- Ha szegény első férjem nem esett volna el a háborúban, sosem lehettem volna a te feleséged.
- Bizony! - sóhajtja Kovács. - Szörnyen elbánt mindannyiunkkal ez a háború!
Akinek még nem volt macskája, és felnőttfejjel szerez egyet, az jó, ha számít bizonyos kellemetlenségekre. Írtam egy jellemzést az én szeretetreméltó, 10 hetes, aranyos, kedves cicámról, aki 1 hete folyamatosan felforgatja a barátnőm és jómagam életét.
A CICA!
Név: Uzsgyi, Nemszabad! Cicanem! Nemcica! Cicaazanyád! Papírzsepik réme
Kor: Örökifjú
Faj: Tigris (cica alfaj)
Foglalkozás: Lakásbéli dzsungelharcos (ha a nagy harcokban „véletlenül” nejlonzacskóba kerül,
akkor szabadságharcos is)
Taktika: gerilla (elbújok, kivárok, támadok, elbújok)
Harci morál: Felülmúlhatatlan
Energiaforrás: Kimeríthetetlen
Fegyverzet: 20db karom (meg lehet számolni a Gazda karján), éles fogak (Papírzsepi széttépésére
fejlődött ki az evolúció során)
Fő ellenség: Papírzsepik, minden-ami-mozog, minden-ami-nem-mozog, Papírzsepik, Gazda, Gazdakeze,
Gazdalába, mindenféle drót, Papírzsepik, cicafarok
Fő támadási területek: A Papírzsepi szíve és egyéb létfontosságú szervei
Fordulatszám: Mérhetetlen
Sebesség: 2 szoba/másodperc
Evési sebesség: 1 nanoszekundum/ cicatáp
Ivási sebesség: 100 nyelvcsapás/mp, ha tejcsi (1 harapás/óra, ha víz)
Étrend: Papírzsepi, „AmitaGazdaEszik”, Cicatáp
Italrend: „Mit képzeltek rólam, én csak tejecskét iszok! Ilyen szar vízzel meg ne is
traktáljatok!”
Fő barát: „Ha olyan hangulatban vagyok, a Gazda (de csak ha ad tejet, meg cicatápot)”
Törzshely: Puha ágyikó, cicaalom, szekrény alatt, főzőedények között, + minden hely, ahova nehéz
bemenni, feljutni, vagy kiszedni onnan
Kényeztethetőség: „Na, nem bánom, simítsatok. De aztán kérek kaját!”
Kedvenc foglalatosság: „Na, még ezt megnézem!”, „Meghalsz, Papírzsepi!”, „Most fáradt vagyok,
alszom, de közben simítsatok!!!”, „Miau, miau, vegyél fel! Ok, megvolt, most már megyek.”
Lakásállapot: Mindenhol Papírzsepi-tetemek
Pozitívum: Aranyos, SZOBATISZTA!!!, ragaszkodó
Negatívum: Lásd fenn.