Katonának lenni jó
Katonának lenni jó
Katonának lenni jó
Egy nap diktálás közben a titkárnő észrevette, hogy főnöke nadrágjának cipzárja lecsúszott. Mikor kiment a szobából, még visszaszólt:
- Főnök úr, nyitva a barakkajtó!
A főnök először nem vette a lapot, de később rájött, hogy a cipzárjáról volt szó. Úgy gondolta, viccesre veszi a figurát, és behívta a titkárnőt az irodájába.
- Kisasszony! Amikor észrevette reggel, hogy nyitva a barakkajtó, látta a kommandóst is?
- Sajnos nem, uram - válaszolta a titkárnő. - Én csak egy szegény hadirokkantat láttam, ahogy két homokzsákon üldögélt...
Leszerel a meleg katona, búcsút int az egyik tisztnek is:
- Viszlát, szépségem!
Mire a tiszt felháborodottan:
- Mi az, hogy viszlát, szépségem?! Nem látja a vállamon a sok csillagot?
- Jól van, akkor viszlát, csillagom!
Ejtőernyős újonc odamegy a kiképzőjéhez:
- Zászlós úr, én ma nem ugrom.
- Na de miért nem?
- Mert azt álmodtam az éjjel, hogy nem fog kinyílni az ernyőm.
- Értem. És ha kicseréljük az ernyőjét egy társáéval?
- Akkor ugrom.
Megtörténik a csere, az újonc kiugrik, megrántja a zsinórt, kinyílik az ernyő. Szépen jön lefelé, egyszerre az egyik társa elhúz mellette, majd becsapódik a földbe. Mikor az újonc is leér, kérdezik tőle:
- Tulajdonképpen te voltál, akihez az utolsó szavait intézte. Megmondanád, mik voltak azok?
- Hát, nem tudom... Csak annyit értettem, hogy ...nyáááádpiiicsááááj...
Egy ezredes telefonálni szeretne, de nincs aprója. Arra megy éppen egy katona, megkérdi tőle:
- Katona! Fel tudna váltani nekem egy dollárt apróra?
- Persze, haver - feleli a katona lezserül.
Az ezredes feje bevörösödik, és rákiált a katonára:
- Katona, mit képzel magáról? Így nem beszélhet egy felettesével! Na, próbáljuk meg újra! Katona, fel tud váltani nekem egy dollárt apróra?
- Nem, Uram! - kiáltja a katona fegyelmezetten.
Szökkenő Szarvas, a nagyfőnök lánya sétál a prérin. Látja ám, hogy Tüzes Dárda, az ifjú harcos ül a dombtetőn és búslakodik.
- Miért vagy szomorú, Tüzes Dárda?
- Tüzes Dárdának nem fáj, ha nyíl járja át testét, Tüzes Dárdának nem fáj, ha golyó tépi bőrét, Tüzes Dárdának csak az fáj, hogy Szökkenő Szarvas nem lehet az övé.
- Ha csak ez a baj, ezen segíthetünk.
Be is húzódnak a csalitosba és segítenek a dolgon. Egy hét múlva Szökkenő Szarvas, a nagyfőnök lánya újra a prérin sétál és látja, hogy Tüzes Dárda, az ifjú harcos újra a dombon ül és szomorkodik. Ismét megkérdi tőle:
- Miért vagy szomorú, Tüzes Dárda?
- Tüzes Dárdának nem fáj, ha nyíl járja át testét, Tüzes Dárdának nem fáj, ha golyó tépi bőrét, Tüzes Dárdának csak az fáj, ha pisilnie kell.