Vadász élmény 2

Arisztid vadászélményeit meséli:
- A tigris rohan felém, úgy 500 méterre van tőlem amikor felemelem a puskám - de várok, hogy közelebb kerüljön.
- 100 méternél újból felemelem a puskám, de még mindig közelebb engedem.
- Úgy 50 méterre lehetett tőlem, amikor lőni akartam, de a puskám csütörtököt mondott. Uraim, én beszartam!
- Hát igen, ilyenkor előfordul, - mondják többen.
- Nem akkor, most!

Vadász élmény

Arisztid vadászélményeit meséli:
- Az oroszlánt nem lelőni nehéz, hanem hazavinni, az egy több száz kilós állat. Én úgy csinálom, hogy miután lelőttem , megemelem egy kicsit, majd a bal lábát a bal vállamra teszem, a másikat...
Itt megszólal a telefon és áthívják Arisztidet a szomszédba.
Kisvártatva visszajön, megkérdezi:
- Hol is tartottam?
- Ott, hogy a bal lábát a bal válára teszi, a másikat...
- Ja igen - .... a jobb lábát pedig a jobb válamra és csak nyaltam, nyaltam, nyaltam!

Temetés

Arisztid megkérdezi Taszilót, hogy kölcsön adná-e a sötét ruháját, mert meghalt a nagyapja.
- Rendben van, csak vigyázz rá! - feleli Tasziló.
Egy hónap múlva találkoznak és Tasziló kérdezi, hogy mikor adja vissza a ruháját.
- Hogy adnám vissza, amikor nincs nálam?
- De hol van? - kérdezi Tasziló.
- Hát a nagyapámon! - feleli Arisztid.

Galamb

Arisztíd sétál a feleségével a korzón. Egyszer csak fölröppen előttük egy galamb és rápottyant valamit a grófnő prémgallérjára.
A grófnő megborzong. Azt kérdezi:
- Arisztid, kérem, nincs magánál egy kis papír?
- Van drágám. De, hogy repüljek utána?

Címkék