Szendvics az útra

Arisztid, Indiából hazatérve szeretné hazahozni kedvenc elefántját, de a törvények tiltják. Álcázásul egy-egy szelet kenyeret ragaszt az elefánt füleire. A határon persze megállítják:
- Hová viszi azt az elefántot?
- Miféle elefántot? Ez csak egy szendvics az útra.

Bunkóság

Arisztid és Tasziló ülnek egy teaházban. Esznek, isznak, jól mulatnak míg végül csak két teasütemény marad. Egy kisebb és egy nagyobb. Elkezdik tukmálni egymásnak. Vegyél te Arisztid! Á dehogy vegyél te Tasziló! Hosszas unszolás után Tasziló kiveszi a nagyobbat. Mire Arisztid megjegyzi:
- Tudod Tasziló ez bunkóság volt.
- Miért, te melyiket vetted volna el a helyemben?
- Természetesen a kisebbiket.
- Hát ott van.

Majom

Van az állatkertben egy majom aki mindenkit utánoz, ha az előbb 500 ft-ért jegyet vált a produkcióra.
Arisztidnek megtetszik a dolog, megveszi a jegyet, majd odaáll a ketrec elé, felemeli az egyik, majd a másik kezét, majd ugrálni kezd.
A majom mindent pontosan utánoz.
Arisztid nagyon meg van elégedve, felfelé fordított hüvelykujját mutatja a majom felé, meglepetésére a majom a rácshoz ugrik és leköpi.
Az állatkert alkalmazottja odaszalad Arisztidhez, és közli vele, hogy a felfelé mutató hüvelykujj a majmok nyelvén azt jelenti: a k... anyádat.
Arisztid azt mondja: rendben, elmegy a büféhez, vesz egy nagy kolbászt, kettévágja, felét beteszi a nadrágjába, a másik felével és egy késsel a kezében újra a ketrec elé áll.
A majom elővesz egy kolbászt és egy kést, és szembe áll vele.
Arisztid levág egy darabot a kolbászból és megeszi. A majom is.
Arisztid mégegyszer. A majom is.
Arisztid eldobja a kolbász végét. A majom is.
Arisztid kigombolja a sliccét, kihúzza a félig a kolbászt, egy kis darabot levág belőle, felmutatja a majomnak és eldobja.
A majom benyúl a saját lába közé, előre húzza a farkát, ráteszi a kést, egy pillanatig gondolkozik, majd Arisztid felé nyújtja felfelé mutató hüvelykujját.

Tasziló és Arisztid Marosvásárhelyen

Tasziló és Arisztid találkozik a marosvásárhelyi utcán. Megszólal Tasziló:
- Te, Arisztid! Esküszöm az élő Istenre, hogy ez a szerencsétlen Ionut megvakult!
- Ne viccelj, Tasziló, tegnap még semmi baja sem volt!
- Pedig, ha én mondom, megvakult. Ugyanis a büdös életbe nem fogja látni azt a kétszázezer lejt, amit a sörözőben kölcsönadott!

Címkék